Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

LEVES NÖVÉNY-ANYAGOK.

185

és vassók. Levelei az amerikai Egyesült-államokban takarmányul használtatnak; a levelek hamuja 40 százalék meszet tartalmaz.

Chiliben és vele a szomszédos államokban számos olyan növény van, a mely enni való gumókat termel, melyek némileg hasonlítanak a közönséges burgonyához, ilyenek az Ullucus tuberosus, Oxalis crenata vagy tuberosa, és Arracacha esculenta. Eszakamerikában az Apios tuberosa és a prairierépa gtunóit eszik, melyek a hüvelyesek rendjébe tartozó kúszó növények.

Hogy ezeknek a gumóknak, mint tápszernek, milyen nagy értékök van, világosan kitűnik az Apios és a burgonya chemiai

összetételének összehasonlításából, lította:

amint azt

Payen összeál

59. sz.

Apios:

Burgonya:

Nitrogéntartalmú anyag .............

......... 4-5

1-7

Zsíros anyag.................................

......... 0-8

o-i

Keményítő, czukor, pectose stb. ..

......... 33-55

2

1-2

Cellulose és felbőr.........................

......... ' 1-3

1-5

Szervetlen anyagok ...................

......... 2-25

1-1

V

íz....................................................

......... 57-8

7

4-4

A répák tápláló sajátságaikra és ízökre nézve különbözők, úgy hogy a svéd fajta sokkal táplálóbb mint a fehér; az utóbbi azonban, ha eleségül használtatik, ízre jobb. Mint tápszerek, a sárgarépánál és a pasztináknál kevésbbé értékesek. A répa és a sárgarépa végső összetétele a következő:

60. sz.

Répa:

Svéd" Fehér Sárgarépa:

Szén .............. 4-5 3-2 5'5 százalék

N

itrogén .. .. 0-22 0-18 0.2 »

Egy kilóban, grammokban számítva, a következő szén- és nitrogénmennyiség foglaltatik:

61. sz. Répa:

Svéd

Fehér

Sárgarépa:

Szén ........

. .. 43-2

25

55 százalék

Nitrogén

2*2

1-6

2 »