Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

182

NÖVÉNYI TÁPSZEREK.

Fajsúly: 1-090 1-093 1-099 1101 1107 1-110 1-123

56. sz.

A keményítő tart. 100 részben: 16-38 1711 18-43 18-98

20- 45

21- 32 24-14

100 rész fris burgonyában a sós anyagoknak mennyisége, a különböző fajok szerint, amint azt P. J. Herepath kimutatta, a következő:

57. sz.

Forty Fold 0 88 Prince’s Beauty 1-06 Maggie 1-09 Axbridge Kidney 1-27 Fehér alma-burgonya 1-30.

A kálitartalGm a burgonya-sókban igen nagy, és a különböző megvizsgált példányokban nem igen változó; a maximum a Fortyfold-ban 53-93 százalék, a Maggie-ben 55-73 százalék.

A burgonyában kevés az ásványi anyag, minélfogva az tápszerül egyedül nem alkalmas; e hiány azonban pótolható kemény víz, tej vagy más eleségek hozzáadása által.

Egy kilo burgonyában 108-5 gramm szén és 3-5 gramm nitrogén van. És így, több mint kilo burgonya szükséges arra, hogy a széntartalomra nézve, és több mint 3V2 kilo, hogy a nitrogéntartalomra egyenlő legyen egy kilo kenyérrel. Ennélfogva, ha a burgonya ára kilójával 10 krajczár, a kenyérépedig 15 krajczár, az előbbi kétszerte, háromszorta drágább, mint az utóbbi; a burgonya azonban, ezenkívül, tápláló alkatrészeivel együttlevő nedvei miatt is értékes.

Azt mondják, hogy az új és vizes burgonya kevésbbé emészthető, mint a régi és lisztes. Az emésztésre megkívántató időt pedig körülbelül annyira tehetni, mint a kenyérnél, nevezetesen 2V2—3V2 órára.

A burgonyabetegség, mely olyan sok bajt okoz mindenütt, bizonyos gomba (Peronospora infestans) képződésével van kapcsolatban, mely a keményítő sejteknek elroncsolódására vezet, a mint az a következő rajzokból kitűnik.