Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Gyakorlati rész - VII. Az általános emberi és az egyén
GYAKORLATI RÉSZ rencse arra késztet, hogy apró külső sikerekben keressen kárpótlást. Vagy más példát véve: erélyes fellépés lehet a természetes határozottság kifejezése, de fakadhat egészen más tulajdonságból is, pl. félelemérzés erőszakos leküzdéséből. Az igazi egyéni emberismeret tulajdonképpen ott kezdődik, ahol az egyes magatartási mozzanatoknak az egyén különféle tulajdonságaival vnló kapcsolatát keressük, vagyis a magatartást értelmezzük. Mert természetesen egy és ugyanaz a jelenség más és más jelentéssel bír, aszerint, hogy milyen körülmények közül, milyen egyéntől származik. Ennek megfelelően más és más a hatása is. Erőteljes, fölényes ember erőszakos intézkedését a tömeg önkéntelenül követi, míg a gyáva, elkeseredett tirannus gyűlöletet és ellenállást kelt. Az emberi tulajdonságok csoportokba foglalhatók, aszerint, hogy melyik magatartási területhez tartoznak. így beszélünk azj érzékelési és a mozgási jelenségek terén érzékiségről és mozgékonyságról, melyeket együttesen „testi ügyességek“ címen foglalnak össze egyesek, továbbá az értelmi magatartás terén értelemről vagy ú. n. szellemi képességekről és végül az értékelő magatartás terén érzelmi vonatkozásban kedélyről, akarati vonatkozásban pedig jellemről. Ezek közül a tulajdonságcsoportok közül nem mindegyik egyforma súlyú az egyéniség megítélése szempontjából. Eltekintve attól a kérdéstől, melyet még érintünk, hogy t. i. az emberismeret célja szerint különböző tulajdonságok diagnózisára kell a fősúlyt fektetni, magában a lélektani valóságban is egyes tulajdonságok inkább meghatározzák az egyén magatartását, az egyéniségre inkább jellemzők, mint más tulajdonságok. Néha egy, néha több fogalommal fejezhetők ki azok a tulajdonságok, melyek az egyén magatartását leginkább meghatározzák, melyek őt jellemzik. Az ilyen tulajdonságok mindig az ember jellemében tükröződnek, mert a kimagasló tulajdonságok mindig az egyén értékelő magatartására vannak befolyással. Vegyük pl. egy nagy alkotó művész esetét. Ebben a művészben az alkotási vágy mint tulajdonság annyira előtérben van, hogy az minden értékelését és így végül magatartásának minden területét egyetlen cél szolgála84
