Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)

Gyakorlati rész - VII. Az általános emberi és az egyén

az .Általános emberi és az egyén

tába állítja. Az alkotásnak mindenekfelett való értékelése arra készteti, hogy mindentől elforduljon, ami az alkotásban gátolhatja. Nem ismer családi vagy társadalmi kötöttséget, az egészség józan követelményeivel mit sem törődve, halad a maga útján. Ezt az embert az alkotás kérlelhetetlen akarata, értékelő magatartásának egyirányúsága jellemzi. Vagy más példákat véve, nagy erő és ügyesség arra készteti az egyént, hogy megfelelő kulturális téren, pl. a sportban fejtse ki magát. nagy értelmiség a tudományhoz, zenei készség a zenéhez vonz. Az? életsorsot, a világképet, az értékelést és így az egész magatartást a kimagasló tulajdonság, a tehetség irányítja. A tehetség ösztönös erő, amely mint az ösztön általában, bizonyos működések végzésére késztet.

De nemcsak a tehetség, hanem más kiütköző tulajdonságok is irányító hatással lehetnek az értékelő magatartásra. Nyomorék ember pl. lemondó vagy elkeseredett magatartást árul el minden lépésében, átszenvedett nagyobb csalódás hiú ábrándok kergetésére késztethet egy egész életen át. Persze nemcsak szélsőséges, hanem egészen közönséges esetekben is az egyén jellemző sajátságait az értékelő magatartásban találjuk meg. Ilyen pl. a hevesség, amely ha jellemző valakire, akkor annak mindennemű megnyilatkozásában megtalálható. Ugyanígy a tompaság, a felületesség vagy más kedély- és jellemvonások. Ilyen elsősorban maga az akarat, amely kitartó vagy ingatag, erős, vagy gyenge lehet. Az erős és kitartó akaratú egyén mozgásaiban, gondolkodásában, megfigyelésében máskép fog viselkedni, mint a gyenge és ingatag akaratú ember. Az értékelő magatartás minden megnyilvánulásra rányomja a maga bélyegét, ezért nevezzük az értékelő magatartás egyéni diszpozícióit egyszóval az ember jellemének.

Az emberek nemcsak magatartásukban, hanem alaki megjelenésükben, az u. n. alkatban, valamint életsorsukban is különböznek egymástól. Az alkati eltérések faji (rasszbeli) és egészségbeli eredetűek és örökléstani törvények alapján jelentkeznek. Bizonyos alkati jegyek törvényszerűen együttjárnak egyes magatartási sajátságokkal, amire a faji és a nemi különbségek mellett az elmekórtanban találunk számos pél85