Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - V. Az értelem
ELMÉLETI RÉSZ az igénybe vett gondolkodásmód szerint. Ezek a kutatási gondolkodásmódok többé-kevésbé különböző fejlődésfokokra utalnak.* Szemléletes gondolkodás van túlsúlyban azokban a kutatás-fajokban, melyeket mágikus és analógiás gondolkodásmódnak nevezünk. A mágikus gondolkodás ösztönös világképet tár elénk. Az ilyen kutatás a jelenségekben lelki erőket keres, a zivatarban pl. a természet haragvó oldalát pillantja meg, a felhőkben a szellemek játékát látja. Az együtt jelentkező dolgokat oki összefüggésben állóknak tartja. A középkori jobbágyság körében pl. elterjedt babona volt, liogy az üstökös feltűnése háborút von maga után. így gondolkodnak a kisgyermekek és a természeti vallások népei a világról, így a babonások és az okkultista tanokba menekülő rokkant idegzetű egyének. A mágikus világképben a jelenségeknek kifejező sajátságaik vannak, a benyomások labilisak, fiziognómiás jellegűek. A mágikus gondolkodás a világ jelenségeit nagy összefüggésekben foglalja egybe és azokat megszemélyesíti. A világ lényege néhány szellem, az ő hatásuk mindaz a történés, ami az emberrel a világban végbemegy. A mágikus gondolkodásban logikai elvek, pl. az azonosság elve nem állnak fenn.| Primitív népek szimbolikája egészen távolálló dolgokban pillant meg azonosságot. Ilyesmit figyelhetünk meg saját álmainkban. Egyetlen kép egyszerre különféle dolgokat jelenthet. így egyszer azt álmodtam, hogy egy ismerősöm verseit vitte a nagy költőhöz bemutatni. Egy tányéron 1—5 tojást vitt és ezek voltak a versek. Én ránéztem a tányérra és azt mondtam, hogy félek, ezek nem fognak tetszeni a költőnek. A legtermészetesebbnek tartottam, hogy a tojások versek. A mágikus világképpel szemben a jelenségek bizonyos állandósulása jellemzi az analógiás gondolkodást. Az ösztönös világérzés helyét elfoglalja az összehasonlítás, az egybevetés és a logikai műveletek szemléletes formában szóhoz jutnak. A labilis érzékelés szerepét a képzelet foglalja el, amely a világjelenségek összefüggéseit a hasonlóságok alapján igyek* A kutatásfajoknak itt kifejtett rendszere a gondolkodásmódok tartalmi szempontú szétválasztásán alapul. 64
