Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - V. Az értelem
ELMÉLETI RÉSZ állandóan halljuk a hullámverést. Ugyanígy a kellemetlen benyomások is megtapadnak. Zakatoló, dübörgő gyártelep első meglátogatása után órákig halljuk a zajt, a formalinos hulla szaga napokig kísérti a kezdő boncolót. A primitív, érzéki elképzelés kétféle irányban fejlődik. Egyrészt mint emlékezet az átélt események visszaidézésére képes, másrészt mint képzelet átcsoportosítja a benyomásokat és egyéb élményeket, melyeknek egészen új kapcsolatait teremti meg. Ez a két működés, az emlékezet és a képzelet veti meg az értelmi magatartás alapját. Nézzük őket egyenként. Az érzéki emlékezés különösen fejlett a gyermekeknél egészen a pubertás korig. Az egyszerű természeti népek csodás tájékozóképességét élénk érzéki emlékezetük teszi lehetővé, amely a mezők, dombok és fák váltakozásának minden mozzanatát megtartja. A felnőtt kultúremberek kpzül csak kevesen őrzik meg ezt az úgynevezett eidetikus képességet. Művészek között találunk néha ilyen látomásszerű emlékezettel rendelkező egyéneket, például muzsikusokat, akik egyszeri hallás után egész zeneműveket játszanak le hibátlanul. Az eidetikus emlékezés a benyomásokat úgy jeleníti meg, ahogy azok lefotytak. Ezzel szemben fejlettebb fokon az emlékezet kormányozható, képes elszigetelni és kiragadni egyes mozzanatokat, melyek egymással kapcsolódnak. A felnőtt ember kapcsolódások révén tudja élményeit felidézni. Kapcsolódás keletkezik általában ösztönszerűen (érzelmien) rokon élmények, továbbá az alaki tagozódási! egész és részei között. Valamely ismert kép egyik alakjáról például a többi alak és ezeknek az egész képben elfoglalt helyzete idéződik fel. A kapcsolódás sokszor egészen elvont is lehet. Élményeink fel- idéződése, „eszünkbe jutása“ nemcsak kapcsolódás szerint történik, hanem attól is függ, ahogy azokra beállítódunk. Kedélyes borozgatás közben egy elhangzott szó eszünkbe juttathat egy régi adomát, amely egyáltalán nem jutna eszünkbe, ha ugyanaz a szó akkor hangzik el, miközben például életveszedelemben forgunk. Megvilágítja ezt a tényállást a következő 56
