Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - IV. Mozgás és cselekvés
MOZGÁS ÉS CSELEKVÉS rekvő mozgást, amely nem alkotásokban, hanem cselekvési tendenciákban nyilvánul meg, játéknak nevezzük. A játék a maga kiszámíthatatlanságával előre nem sejthető mozdulatokat, viselkedéseket vesz igénybe és üdítő változatosságot jelent az eredményét előrelátó munkával szemben. Az unatkozó vagy fáradt ember szórakozást, játékot keres, cselekvései ősi tendenciák megvalósulására törnek. Az ideges, türelmetlen ember primitív mozgásokat végez. Ebből a két példából láthatjuk, hogy a felnőttben különböző fejlődési fokú mozgási jelenségek találhatók meg egyszerre. A kifejlett emberben megtaláljuk — a rá jellemző kitartó alkotó munkán kívül — mindazokat a mozgási jelenségeket, melyek egyéni fejlődésének bizonyos szakaszaira voltak jellemzők. A különböző mozgások részint párhuzamosan vannak jelen, részben pedig bizonyos állapotok alkalmával kerülnek felszínre. Közvetlen életérdekű mozgásokat és begyakorolt koordinációkat reflektórikusan végzünk. Szervezetünk bizonyos állapotai spontán mozgásokra serkentenek, így pl. a kipihent- ség nyújtózkodásra, a türelmetlenség apró ütögető mozgások végzésére indít. Észrevevés-, megfontolás- és értékelés-vezette cselekvésekkel találkozunk az ügyességi, értelmi és akarati cselekvésekben. Az ősi cselekvési tendenciák is megtalálhatók mind a tárgyakkal, mind a saját testtel végzett mozgások formájában. Tárgyakkal való foglalkozás pl. az ideges ember babrálása óraláncon, vagy az amatőr-szerelő játszadozása. A saját test mozgatására vonatkozó tendenciák jutnak megvalósulásra, amikor pl. gondolkodás közben fel-alá járunk a szobában, vagy gondtalan kiránduláson megmásszuk a fákat. A mozgásjelenségek teljes lépcsőzetével találkozunk a kultúrember egyik legérdekesebb intézményében, a sportban. A sport ösztönös alapja a szervezet mozgási tendenciája, melynek különféle megnyilatkozásai vannak. Láttuk, kezdetben fellép a tagok puszta mozgatása, majd az egész test mozgása a térben, az ott található tárgyak között, 4’ 51
