Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - IV. Mozgás és cselekvés
ELMÉLETI RÉSZ val való szimmetria-cselekvés, az utánzás. A felnőtt emberben is megvan ez az ősi szimmetria-törekvés és az utánzásra való hajlam, amely különösen erős bizonyos gyengébb vitali- tású állapotban, pl. idegesség alkalmával. Az utánzás valóban társadalmi jelenség, de nem a társadalmi lét létrehozója, hanem annak a közös sajátságnak hordozója, hogy minden ember egyformán törekszik szimmetria-cselekvésre és így utánzásra. A szimmetria-cselekvések egyik esete az ismétlés. A kisgyermek a saját cselekvéseit „utánozza“, azokat űntalan képes ismételni. Újonnan felfedezett mozgásokat, szavakat újra és| újra próbál. Az ismétlés révén gyakorlás és tanulás áll elő. Bizonyos mozgási műveletek sokszoros ismétlés után egyre folyékonyabban, ügyesebben végezhetők. A begyakorlás olyan nagymérvű lehet, hogy a tanult mozgás reflexek pontosságával folyik le. Társadalmunkban pl. a kalapemelés gépszerü pontossággal meggondolás nélkül bekövetkezik, valahányszor az uccán köszöntenek bennünket. A begyakorolt mozdulatok nem egyes különálló mozgások, hanem különböző izom csoportok bonyolult sorrendű működtetése, ami bizonyos hatás kiváltására összpontosul, vagyis koordinált. Szokásaink legnagyobbrészt ilyen élménykíséret nélkül végbemenő koordinált mozgások, pl. az öltözködés. Az ismétlésnek csak egyik hatása a begyakorlás. Az ismétlés sokszor inkább fáradáshoz, unalomhoz, a foglalkozással való telítődéshez vezet. Ha a gyermek megúnta pl. a pörgettyűvel való foglalkozást, mással kezd foglalkozni, vagy ha1 nincs más cselekvési alkalom a közelben, akkor a pörgettyűvel dobálódzni vagy kalapálni kezd. Mennél inkább előrehalad a fáradás vagy a telítődés, annál kezdetlegesebb cselekvési formák lépnek fel. Az ideges, szórakozott, fáradt ember ugyanolyan műveleteket hajt végre a tárgyakon, mint a gyermek, vonalzót íitöget az asztalhoz, gyufát tördel, ceruzát dug a gyűrűjébe s így tovább. A primitív cselekvés változatosságra törekszik és így a gyermek vagy a szórakozást kereső felnőtt legnagyobb öröme az előre nem látható fordulatban van. A változatosságra tö50
