Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - III. Az érzékelés
néhány legfejlettebb érzék képes nyújtani. Több tényező működik a stabilitás kiépítésének irányában. a) Ilyen elsősorban a hasonlóság észrevevése. Ha hasonlósági élményünk támad, például hogy itt már jártam, ilyen érzésem már volt, stb., akkor az érzéki világunkban bizonyos visszatérő, stabilis mozzanatok merülnek fel, melyek az állandó jellegű világkép első jegecesedési pontjai lehetnek. A hasonlósági élmény részben a jelenségek kifejezés-hordozó, fiziognómiás, részben pedig alaki tulajdonságaiban megragadja a közöset, az állandót. Előbbire példát találunk gyermekeknél, primitív népeknél, babonás jelenségekben. Így Arany János népi balladájában, a Vörös Rébékben, a falu vén boszorkánya mint holló jelenik meg. Az ilyen hasonlósági élmény persze már feltételezi az alaki tagozódásnak legalább elemi jelenlétét. Példánkban a feketeségen kívül a fej- és törzs-tagozódás, a szárnyak és a ruha lompossága stb. adnak alapot a baljóslatú hasonlóság észrevevésére. Az alaki hasonlóságra a zenében találunk példát, ahol valamely dallamot a változataiban akkor is felismerünk, ha az egyes hangok, a ritmus, a kíséret egészen eltérők. Építészeti díszíitésben például tört- és görbevonalak ismételhetik ugyanazt az alaki elrendeződést. b) A hasonlóság észrevevése mellett maga az alakszerűség főtényezője az érzékvilág stabilitásának. Bizonyos foltok a látómezőben összetartozni, mások elkülönülni látszanak. Egy csomó fényes pont elüt az őt körülvevő tompáktól (például kilincs az ajtón). Ugyanígy a mozgópontok elütnek a nyugvóktól. Az alaki tagozódás mindig a legegyszerűbb elrendeződés (vagy úgynevezett legjobb alak) elvét követi és így pl. sokszor szimmetrikusan, a körhöz hasonlóan stb. látunk, tapintunk szabálytalan elrendeződéseket is. Az alakok a háttérből mintegy előugranak és az élmény hangsúlyozott részeit teszik, melyek a környezet befolyásoló erejének ellenállnak. A háttértől élesen elkülönülő alakok a tárgyas észrevevés központjai a látásban, tapintásban és hallásban, amely három érzék képes alaki tagozódást közvetíteni. ELMÉLETI RÉSZ 38
