Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - II. Az egyéni fejlődés lélektana
AZ EGYÉNI FEJLŐDÉS LÉLEKTANA által adódó összehasonlítási lehetőség mégis a megismerés sokoldalúságát biztosítja. A következőkben megismerjük az egyes magatartási területeket, a különböző fejlettségi fokok szemmeltartásával. Az említett négy magatartási területet abban a sorrendben fogjuk megismerni, amint a gyermek fejlődésében a tökéletesedést elérik. Az érzékelés és a mozgás után tárgyaljuk a gondolkodást, majd az értékelés területére tartozó érzelmi és akarati jelenségeket.* * Ez a sorrend körülbelül megfelel annak a sornak, melyet a magatartási területek tudományos felderítettsége és gyakorlati kiaknázottsága szempontjából felállíthatunk. Az általános lélektan területei közül a legalaposabb felkutatást az érzéki észrevevés nyerte. Az idevonatkozó ismeretek gyakorlati felhasználása közel egy évszázados. A XIX. század elején csillagászok fedezték fel, hogy az egyes megfigyelők adatai között nagy különbségek állnak fenn. Később a közlekedés terén lettek figyelmesek a színlátás rendellenességeire, melyek baleseteket idéztek elő. L. VIII. fej. Sokkal kevésbbé kimerítő a mozgási cselekvéseknek és a munkának elméleti ismerete. Gyakorlati szempontból a századiforduló körül kezdik figyelni az ipari munkások és a járművezetők mozgási gyorsaságát, kézügyességét, kitartását. L. IX. fej. Csak kevéssel jobban ismeretesek a gondolkodás törvényszerűségei. A gyakorlat itt megelőzte az elméletet és az értelmességnek elsősorban nevelési célú vizsgálata a századelejc óta a módszerek egész sokaságának keletkezésére adott alkalmat. L. X. fej. Legkevésbbé felderített az akarati jelenségek területe és itt arról se beszélhetünk, hogy a gyakorlat megelőzte volna az elméletet. Az érzelmi és akarati tulajdonságok vizsgálatára sok kalandos módszer alakult ki, köztük egyesek jellemképzési vagy gyógyítási célzattal, de megbízható gyakorlati eredményekkel egyelőre csak a legújabban kidolgozott megfigyelő eljárások szolgálnak, melyeket a XI. fejezetben fogunk megismerni. 29
