Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - II. Az egyéni fejlődés lélektana
ELMÉLETI RÉSZ elkomorulásra hajlamos, beszámíthatatlan serdülő ifjú bizonytalanságára emlékeztet. De nemcsak a saját életünk szakaiban találkozunk különféle fejlődési fokozatokkal. Az emberi lét elénk vezet kezdetleges magatartási formákat nemcsak átmeneti, hanem állandósult jellegben is. Bizonyos primitív népek életében a tízéves gyermek világát ismerjük meg. Társadalmi berendezésük, művészetük, foglalkozásaik nem jutnak túl a serdülés előtti gyermek színvonalán. Utazók olyan népekről is írnak, akiknek babonás, mindent megelevenítő világa, kezdetleges munkaeszközei a négyéves gyermek világát tárják elénk. A mi kultúréletünkben is találkozunk ilyen kezdetleges társas megnyilatkozásokkal. Az uccán összeverődő csődület lélektana lényeges vonásokban megegyezik a gyermekek viselkedéséivel. A tömeg vakon követi a rábeszélést, lelkesedik azért, amit percek múlva gyalázni hajlandó, a felelősségérzés megszűnik és a tettvágy nem ismer korlátokat. Egyes emberekben is megtaláljuk a korábbi fejlődésfokok megmerevedését, a kóros gyermekesség vagy a visszafejlődés formájában. Kivált elmebetegségekben, például a szkizofré- niában, demencia paralitikában és a hisztériában találkozunk gyermekes vonásokkal. Az elmebetegek rajzai, költészete a primitív népek és a kisgyermek alkotásaira emlékeztetnek. Kezdetleges magatartási formákkal az emberi léten kívül is találkozunk. Az emberrel származástanilag szorosan összefüggő gerincesek életében az ösztönösség, a játékos mozdulatok, a próbálkozási készség és a fáradhatatlan gyakorlás olyan mozzanatok, melyek a kisgyermek viselkedését az állatokéhoz hasonlóvá teszi. Mennyivel több rokonság van a kiskutya, a kismacska és a gyermek között, mint a kifejlett állat és a felnőtt ember között! Az emberszabású majmok viselkedése is jobban emlékeztet a gyermekre, mint a felnőttekre. A fejlettség foka olyan tényező, amely az ember magatartásának döntő ismérve. Ha az egyes magatartási területek fejlettségi fokának puszta megjelölése nem is ad kimerítő képet valamely emberről, a fejlettségi állapot megjelölése 28
