Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Bevezetés - I. Pszichológia és pszichotechnika
PSZICHOLÓGIA ÉS PSZICHOTECHNIKA szempont érvényesül. Viszont, ha az életjelenségnek magában a szervezetben történő lefolyását nézzük, akkor élettani nézőpontunk van. Így pl. az érzéki működés lefolyása a fizio- lógus problémája. Az érzéki működés teljesítményét viszont, amely kapcsolatot teremt az érzékelő1 egyén és a környezete között (pl. észrevéteti vele a saját helyzetét és ezáltal pl. veszély esetében menekülésre indítja), a pszichológusnak kell vizsgálnia. Az életjelenségek, amennyiben a külvilággal kapcsolatot teremtő teljesítményüket nézzük, a lélektan tárgyai, és elkülönülnek attól a szempontból, amely a vonatkozásoktól függetlenül, mint folyamatokat tekinti az életjelenségeket. Ez az utóbbi szempont az élettan szempontja. Az élettan is tekintettel van kapcsolatokra, hiszen pl. a lélekzés, táplálkozás is kapcsolatot jelent a külvilággal. De az élettan nem magát a kapcsolatot nézi mint vonatkozást, hanem a kapcsolat útján előálló szervi folyamatot. Az élettan a táplálék sorsát kíséri figyelemmel az emésztési rendszerben, a lélektan viszont magát a kapcsolatot mint vonatkozást nézi, pl. a táplálék megszerzésére irányuló törekvést, a megszerzés módját és annak hatását az egyén további viselkedésére, vájjon kielégítő volt-e stb. Problémát jelentenek élettani szempontból még olyan, minden kétséget kizáróan lélektani érdekességű életjelenségek is, amilyen a cselekvés vagy a gondolkodás. A gondolatot, a cselekedetet is életfolyamatok kísérik, melyekre élettani törvények érvényesek. Bármilyen kívánatos is, hogy ezeknek a lélektani szempontból többé-kevésbé ismert jelenségeknek élettani hátterét a mai ismereteknél alaposabban ismerjük, a jövő élettani kutatásának eredményei a pszichológiai kérdéseket nem fogják megfejteni. Az életjelenségek vonatkozási jellege, vagyis a környezettel kapcsolatot teremtő természete a szervezetben végbemenő történések lefolyásából egymagában meg nem érthető. Élettan és lélektan szorosan egymásra utalt tudományok, de egyik sem vezethető vissza a másikra. Látjuk tehát, hogy a lélektan életjelenségekkel foglalkozik, abból a szempontból, amint azoknak vonatkozó jelle13
