Hermann Imre dr.: A pszichoanalizis mint módszer (Budapest, 1933)

II. A pszichoanalitikus helyzet. Az anyagszerzés

megérthető; itt talán még gyermekkorunk bölcsődalainak ritmikusan elálmosító mivolta is szerephez jut. Mindenesetre sikerült egyszer egy súlyosan kényszerneurótikus, a figyelmét az analitikus órán mindig kritikusan túlfeszítő betegnél a helyes beállítást azáltal elérnem, hogy egy szót sokszor egymásután leírattam vele. A beteg e célra saját nevét választotta, írás-ritmust fejlesztett ki s ez alatt olyan emlékei és indulatai jelentkeztek, amelyek a további kezelésben igen nagy szerephez jutottak. Ilyen ritmikus műveleteknél nemcsak a figyelem elvonásáról van szó, mint aminőt a mániás beállítással kapcsolatban leírtunk, hanem a belsőnek alvásközeli helyzetbe való juttatásáról direkt módon, a ritmus altató erejének kihasználásával.

Végezetül még két, az elmondottakat érintő eljárásról kell megemlékeznünk. Az egyik J. H. Schultzé, ki egy, a Müller-féle beállításon alapuló — bár rá nem hivatkozó — gyógyító eljárást alakított ki.7) Szerinte az ellazulás-elmélyítés viszonylat ősi reakció, amit a sokoldalú analógia az elalvási élmény oldó hatásával is megmutat. Az autogén tréning egy biológiai átkapcsolódásba kapaszkodik. Schultz eljárása, bár „autokathartikus“ lereagálásokat tud szolgáltatni, inkább az affektusokra való rezonáncia-mentességet célozza, mintsem az analitikus konfliktus-mentességet és ezzel — bár az „autohipnotikus“ állapot elérése céljai közt foglaltatik — már elárulja elzárkózó módszertani eredetét.

Ferenczi relaxációs technikai újításaiban az analitikus helyzetnek ellazítása sok egyébre, de főleg az érzelmi viszonyokra vonatkozik, és csak igen kis részében a testileg elernyedő elmélyedés tréningjére.8)

Az elmondottakat összefoglalva a következőket mondhatjuk: a nyugodt önmegfigyelés állapota, ahogyan az szélsőséges, a bensőtől elzárkózó formában Johannes Müller leírásában megmutatkozik, olyan alvásközeli állapothoz vezet, amelyik kedvez a múltba való regresszív elmélyedésnek és — amennyiben ezeket nem zárják ki szándékosan — a képszerű emlékek felmerülésének. Képszerű emlékekre pedig az analizisnek már csak azért is szüksége van, mert sok gyermekkori emlék eidetikusan van letéve és az

7) Schultz: Das autogene Training (Konzentrative Selbstentspannung). 1932.

8) Ferenczi: Die Elastizität der psychoanalytischen Technik, Int. Zeitschr. f. Psychoanalyse, 14. köt. 1928.

24