Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)
C) Mint változik és fejlődik a lélek a korral
120 zést. Az ilyenféle emlékezés tehát alsórendűnek tekinthető, amelynél a siker csak bizonytalan. Gyermekek és kevésbbé tehetséges emberek az emlékezésnek éppen ezt a módját használják legtöbbször és így sikerül nekik a dolgokat gyorsan megtanulni és megtartani. De az ilyen módon megtanult dolgok megtartása és íölelevenítése nagyon is tökéletlen és bizonytalan. Az a tanuló, aki az emlékezés eme módjának segítségével készül «1 a vizsgára, rendesen csakhamar és pedig teljesen elfelejti mindazt, amiből pedig ugyancsak alaposan megvizsgálták. Az angol pszychologusok úgy vélik, hogy a kérdésekre adott azon feleleteket, melyek csak akkor és önmagukban helyesek, elégteleneknek, vagy legalább is' kevésbbé jóknak kell nyílvánítani, ha azokról megtudták, hogy az emlékezet ezen módján alapszanak. 2. Az elemző (analizáló) emlékezet tulajdonképpen különválasztása vagy kiválasztása egyes meghatározott lényeknek, bizonyos eszmék szempontjából. Az emlékezel ezen alakja csupán a gyermek 7. életévében kezd fejlődni. Ezt az emlékezetet alkalmazzák pl. a vádlók és védők a törvényszéki tárgyalás alkalmával, amennyiben az előbbiek azokat a tényeket igyekeznek megtartani, amelyek a vádlott elítéléséhez vezetnek, míg az utóbbiak emlékezetüket csak azzal terhelik, ami a vád alól való fölmentés előidézésére alkalmas. Habár az emlékezetnek ez az alakja is egyoldalú, mégis —- jelentőségét véve tekintetbe — sokkal kiválóbb, mint a gépies, és ennek alkalmazásával nagyobb a lehetőség, hogy aminek az emlékezetben kell maradnia, az megtartassák és föleleveníttessék. 3. A hasonlító (asszimiláló ) vagy képzettáráító emlékezet olyan észrevételekből és benyomásokból áll, amelyek elmélkedéssel és ítélettel vannak összekötve. Az emlékezet ezen módjának segítségével igyekszik az ember az éppen most nyert benyomásokat az előbbiekkel összeköttetésbe hozni. Az ilyen kapcsolat nemcsak tartós gondolkozást tételez föl, nagy mértékben meg is könnyíti a benyomások fölelevenítését a legkülönbözőbb föltételek alatt és minden alkalommal. Az asszimiláló emlékezet közreműködésével a szellemi munka lassabban halad, mint ahogyan a többi emlékezési módoknál szokott történni; azonban kárpótlásképpen növekszik a szellemi munka sikere, meg van adva a lehetőség, hogy minden .
