Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

I. Rész. Táplálkozás. Tápszerek. Életrend - C) Életrend

65

ségesnek látjuk az olvasót a túlságig vitt mozgások káros következéseire figyelmeztetni.

A mozgásbani túlságos megerőltetés szél- ütésszerügyöngeséget eredményezhet. — Gyöngébbeknél a vér gyors felhasználása által vér- szegénységét, sápkórt, továbbá a gyakori ingerlés által szivdobogást, a szív íúlnövekedé- sét szülheti. A mozgásban tevékeny részek természetellenes nagyságra növekednek, még pedig más szerveknek, jelesen az agynak rovására. A mozgást illetőleg, szabályul ajánlandó:

Mozgás alatt a mell ne legyen szoros ruhába, a nyak nyakkendőbe szorítva, hogy a lélegzés, a mellkas kellő kitágulása semmi akadályt se szenvedjen.

Nem kell az izmoknak csak egy részét hozni mozgásba, hanem felváltva mindeniket, a kezek, derék, nyak, előre, hátra, oldalt hajlással szintén részesittessenek a mozgás jótékonyságaiban.

A mozgás után pihenni kell, általában soha se kell egész fáradságig űzni, s a gyengébb kevéssel kezdje, s lassanként óvatosan mind többet többet mozoghat.

Sétaközben, melynek kivétel nélkül minden

időben a szabad levegőn kell történnie, olykorai

Siklúsy vugyógy. "