Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

I. Rész. Táplálkozás. Tápszerek. Életrend - B) Tápszerek

38

korrá, zsírrá válik), a búzában van 100 részben 70 rész, a rozsban 60, a rizsben 90.

Ezen számok elég feltűnően mutatják a különbséget, mely a gabonafélék táplálékony- sága között létezik. A keményítő tartalom, mely a lélegzésnek szolgáltat anyagot, számításba se jöhet, egyedül az a kérdés, mennyi fe- hérnyeféle anyag van egyik vagy másik gabona nemben? Mint e számok mutatják, e tekintetben a búzát illeti az elsőség. Ily czáfolhatlan ténynyel szemben megfoghatatlan, hogy lehet csak egy perczig is jobbnak, egészségesebbnek, táplálóbbnak tartani a rozs vagy fekete kenyeret a fehér buzakenyérnél. A rozskenyérnek csak igen kétes természetű előnyei vannak a buzakenyér felett, névszerinti hogy nem lehet belőle annyit enni mint búza kenyérből, s a gyomrot tovább megfekszi azokkal az emészthetetlen alkatrészeivel, melyek a végbelen kitakarodnak. A buzakenyérnek nagy része a testben marad, ott feldolgozódik, annak alkatrészévé válik; a rozskenyérböl nem az a nagyobb rész, mely a testben marad, hanem a mely a végbelen kitakarodik. Egyébiránt a gabona nemekből készült kenyerek, tészta ételek jósága, czélszerüsége,igen sokat függ a he-