Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - B) A viz külsőleg való alkalmazása

110

A mint az ember e fürdőbe lép, fejét és mellét megnedvesitve egész testében fázni kezd, de a fázás csak hamar elmarad, s egy ideig, ha nem is meleg de tűrhető lesz a viz, mire aztán egy másodszori fázás áll be, ezt rendesen nem tanácsos bevárni, mert ez a testet szükség felett túlságosan megerőlteti — annyira, hogy ezzel a hosszú ideig hideg viz- ben maradással rendes lázt lehet előhozni.

Nincs egyetlen egy műtét is, melyet olyankor végeznének, midőn a test ki van hülve, mindeniket járásnak vagy mesterséges melegítésnek kell megelőzni. Ezen szabály alól különösen a teleftirdőnél soha semmi szin alatt se lehet kivételt tenni. Az az erő, mely egy ily fürdőben rejlik csak úgy tüntetheti ki hatását, csak úgy várhatni tőle sikert, és végre maga a fürdő is csak úgy kellemes, ha a testet előbb felmelegitjük.Ezen felmelegitések nedves vagy száraz bepolálás által eszközöltetnek, melyekről alább lesz szó.

Mi a telefürdő hatását illeti, arról azt mondhatjuk, hogy a vizgyógyi mütételek közt egy sincs, mely vele erélyességre mérkőzhetnék, azért is csak erőteljesebb egyénekkel s üdült vérromlási bajokban használjuk.