Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Harmadik Szakasz - Bódító csípős mérgek - III-dik A' Dohány, a' Nadragulya, a' maszlagos csuda-fa, a' piros Gyűszű-virág, az Oelander, a' szagos Ruta, a' kisebb 's nagyobb Bürög, a' szédítő vadótz, a' Mantzinell-fa, és a' Rozs-anya

igen fáinná törtt , ’s felszálló por’ erejének, a’ mint azt a’Német fordító igen böltsen megjegyzi) Jeles emberek’ példáját hozza elő továbbá a’ szerző, a’ kik a’befüstölt kesztyűtől, vagy különösen készült fáklyák’ gözítöl megmérgesíteltek.

G y ó gyítás.

Vidd-ki a’beteget a’ virágos szobából a’ friss levegőre , szagoltass vele etzetet , és adj ezukros vizet innya. — Ha látszatós halálba esett, akkor a’ 104-dik §-ban elő adott mód szerint bánj vele. Ha rángatódzna, adj Ópiumot, vagy mák-fő főtt levét, a’ 6-dik §-phus szerint.

A’ Rozs-anya, vagy Rozs-kelés.

Van a’ rozsnak néha ollyan nyavalyája, a’ melly annak formáját és alkató részeit megváltoztatja , ’s az által méreggé leszsz. Ekkor a’ rozs’t viola színű héj boritja-bé , meggörbül a’rozs, és szarv , vagy sarkantyú módjára meghoszszab- bodik ; a’ honnan sarkantyús rozsnak-is nevezik, a’ mely könnyen elreped, s valamint a’ száraz mandula , zörgéssel pattan-el *, ha az ily rozsot porrá töröd , kedvetlen szagú , és ízű mint a’ dohos búza , ’s a kenyérbe , mellybe rozs-anya van, viola színű foltokat és pontokat láthatsz ; sőt néha az egész színe is a’ kenyérnek viola színű.

A’ Rozs-anya hathatóssága kissebb mértékben.

Ha ollyan kenyeret eszel, melyben kevés rozsanya van, a’ következő változásoknak vagy alája