Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Harmadik Szakasz - Bódító csípős mérgek - III-dik A' Dohány, a' Nadragulya, a' maszlagos csuda-fa, a' piros Gyűszű-virág, az Oelander, a' szagos Ruta, a' kisebb 's nagyobb Bürög, a' szédítő vadótz, a' Mantzinell-fa, és a' Rozs-anya

74

vettetve. * Eieinte lábaidba kedvetlen érzést, s viszketést tapasztalsz ; majd kezd a’ gyomor fájni, hányásra kénszerít, fáj a’ fő , és a’ kezek , ’s azoknak tövei, mintha kifitzamodva volnának, öszsze- szorítódnak az újjak, annyiraj hogy az erős ember is, nehezen tudja kiterjeszteni. Majd a’ kezek, és lábak’ tiizessége következik, a’ melly után a’ fő nehézzé , ’s a’ szem oly homályossá lész , mintha fátyollal lenne bevonva ; némellyek mégis vakulnak, vagy kettőst látnak: leverődnek a’ lélek’ ereji, 's majd eszelösség , ’s álmosság következik; bódultabbá lész a’ beteg, ’s a’ test annyira hátra húzódik: hogy domborúságot formál; a’száj tele van, veresses sárga, vagy zöldes tajtékkal, a’ nyelv a* rángatódzások miatt öszsze van harapdálva, 's néha úgy is megdagad : hogy alig szólhatsz, nehéz a’ lélesrzet-vétel, és bőven foly a’ nyalj — Ezen változások után majd igen éhezik a’beteg, ritkán írtódzik az ételtől, s néha az is megesik: hogy foltok mutatják magokat a’ testen,

A’ Rozs-anya hathatóssága nagyobb mértékben.

Ha a’ Rozs-anya nagyobb mennyiségben \roIt, és jő idő ólta eszed az ollyan kenyeret; ekkor a* baj igen nagy fájdalommal, a’ láb ujjakba kezdő*) Ezen változásokat leírta Grine J. A. az 1756-ban Würtenbergaban , és Cseh Országban uralkodó Epid émia, szerint. — Or fi la.

Gmclin számos írókat említ (a’ maga A lg. Geschieht, d. Pflanzen Gifte S. 780. kezd- vén-el, (a’ kik ezen nyavalyáról írtak, kik között nevezetesebbek Taube Wichmann Tillet , Tissot. ’s a’ t, N. F.