Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)
A' mérgek' elosztása - Harmadik Szakasz - Bódító csípős mérgek - III-dik A' Dohány, a' Nadragulya, a' maszlagos csuda-fa, a' piros Gyűszű-virág, az Oelander, a' szagos Ruta, a' kisebb 's nagyobb Bürög, a' szédítő vadótz, a' Mantzinell-fa, és a' Rozs-anya
70 tatása után származott bajt orvosold a’ ?2-dik §-baa elő adott mód szerint. A’ Nadragulya, vagy'mérges Cse- resnye igen hathatós méreg*, ennek g'yümöltse ha megérik, ollyan , mint a’ fekete szöllő szem; a’ mely helyett gyakran-is megeszik, (a’ mint legközelebb Gömör Vármegyébe példa volt reá) és halált okoz. — Meg-lehet mindazonáltal külömböz- tetni; mert ennek szár-levelei tojás kerekek, ép élük : Kotsányi l virágúk a’ level töveken ; bogyói feketék, két kopátsosok, a’ szöllöé pedig eggyesek. — Ezen méreg rendesen bolond katza- gással öszsze-kötött őrültséget okoz. A’ maszlagos csudafa igen mérges. Van példa reá, hogy gyümöltseinek , vagy tsak mag- vai’ főtt vizének megivása, dühös eszelósséget , rángatódzásokat, reszketést, guta-ütést, és halált okozott. A’ piros gyüszü-virág’ pora, vizes és bor-lelkes kihúzadékja, \s tineturája hathatós mérgek, még akkor-is , ha a’ sebre tevődnek. — Eröss hányást okoznak ezek, mellyet nagy bádjatság, sőt halál-is követhet, ha a’72-dik §-ban előadott mód szerint a’ bajnak eleit nem veszed. Az Olea nder mind belölröl, mind a’ sebre téve, úgy az embernek, mint a’ lónak, juhnak, *s kutyának ’s a’ t. mérges. Azt olvassuk : hogy egy ember, a* ki azon szobába hált, a’ hol egy Oleander virított, megholt volna? —Ennyi tudva van : hogy hányást, gyulladást, és kábúlást okoz. A’ szagos-Ruta nagyobb mértékben torok-fájást, gyulladást, nyughatatlanságot’s hideglelést okoz. — Az olajja pedig annak még tüzesebb. A’nagybüröga* meleg ég hajlaton igen mérges; ’s nem lehet mondani, hogy a’ mérséklet- ten-is nem ollyan volna, kivált, ha akkor szedih- le, a’ mikor igen megérett. — A’ nagy bürögöt
