Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Harmadik Szakasz - Bódító csípős mérgek - III-dik A' Dohány, a' Nadragulya, a' maszlagos csuda-fa, a' piros Gyűszű-virág, az Oelander, a' szagos Ruta, a' kisebb 's nagyobb Bürög, a' szédítő vadótz, a' Mantzinell-fa, és a' Rozs-anya

71

meg1 lehet esmerni; a’ gömböjü , alól verhenyes , vagy felvetés motskokkal fótos száráról, (fél borítékjáról , és csíkos barázdás magjáról) — Ez gyakran a’ sebre téve is okoz halált, ’s az ez által okozott gyulladást, orvosold a’ 7-dik §-ban előadott mód szerint,

A’ vizes bürög a’ nagy bürögnél sokkal mérgesebb.

A’ kisbürög, gyakran petrezselyem helyeit szedödik-le. Meg-lehet mindazonáltal ezt külöm- böztetni e’ következendőkbúl :

1- ször Leveleinek felső színe fényes, és homályos zöld.

2- szor Ha tsak hozzá nyúlsz , semmi szaga nints , de ha ujjaid között eldörzsölöd , kedvetlen szagú. — Ezen kis biirög igen mérges , hányást, kábúlást, s eszelösséget okoz , 's a' tagokat-is megmerevíti.

A’ szédítő vadótz gyakran a* búza köz’t teremvén, az avval vegyes kenyér’ megevése miatt, sokszor az egész test, vagy annak tsak valamely része reszketésben jön ; nehéz a’ fő, és kábúlt ; fáj a’homlok , ’s a’fül, csak nem mindég állandóan zúg. — Nints ugyan a’ nyelésbe , és beszédbe semmi fogyatkozás; de nehéz a’ lélegzet-vétel,— fája'gyomor, és hányásra ingereltetik ; mindezeket majd ájúlás-is követi. —- Adj az efféle esetbe- is etzetes vizet, limonádét, ’s narants-virág-vizet etzettel es mézzel.

A’ közönséges Mantzinel fa'gyümöl- tse’ leve igen mérges, mely a’ beleket gyulladásba h ózza, a’vad emberek egy ízben ezzel kenték be nyilaikat. — Ennek a’ gallyaira és leveleire ; le esett essö-csep oly hólyagot húz a’ bőrön , a millyet okoz a’ forró olaj. Van példa reá , hogy azoknak a’ Négereknek, a’ kik ezen fának csak gallyatskáit hasították-is ej ; kezek; és ábrázatjok feldagad’!, és öszsze égett#