Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Harmadik Szakasz - Bódító csípős mérgek - III-dik A' Dohány, a' Nadragulya, a' maszlagos csuda-fa, a' piros Gyűszű-virág, az Oelander, a' szagos Ruta, a' kisebb 's nagyobb Bürög, a' szédítő vadótz, a' Mantzinell-fa, és a' Rozs-anya

ság és rángatódzások helyett, kábúlásba, bádjadt- ságba , s érzéketlenségbe esik minden hányásra való kénszerítés nélkül a’ beteg.

Gyógyítás.

72* Ha a' szerentsétlen magától nem hányt, adj hánytatót } a' szerint, a’mint az Ópiumról írtt 01-dik §-ban előadtam. —Ha pedig jó idővel esett volna már az említett mérgek, vagy méreg, lenyelése, adj has-hajtót, a’ fellyebb említett §-phus szerint. — Ha a’ sínlődő , mind felülről, mind alólrói kiüresedvén, álmos lenne, vagy talán a’ szél-is megütötte volna: akkor vá'gj eret a’ karon, vagy , a’ mi jobb, a’ nyak’ vér erén. Ha a’ méreg már kivan üresülve: adj etzetes vizet, valamint az ópium ellen javasoltam. Ha a’ beteg a’ has’ fájdalmáról panaszolkodna: rakj fel arra 12 piótzát} adj czukros vizet, fejér mályva gyökér’, mályva virág’ , vagy len mag’ főtt vizét } egy szóval : kövesd azon módot, mellyet az 5Q-dik §-ban a1 csípős mérgekről előadtam.

A’ Dohány. Hogy azon veszedelmet, mellyet a’Dohány okozhat, el-kerülhessük : szükséges annak erejét esmernünk. — Van példa reá} bogy midőn a’ vajjal öszsze kevert’ ’s porrá tört’ Dohányt (Tubákot) a’ gyermekek fejére kenték, kábúlást, és hányástokozott} valamint azoknál is, a’ kik rühösök lévén, főtt dohány1 Jevével mosták meg testeiket. —- Ollyast is olvasunk: hogy valaki a’ bőven szívott Tubáktól megholt volna. — Lehet a' Dohánynak veszedelmes következése ak- kor-is, ha azt a’ sebre alkalmaztatjuk. — A’ ki a1 dohányt megesni} hány, megy a’ hasa, reszket, rángatódzik, és gyakran el is hal, — a’ mint példa reá a’ híres Santeuil (a’ ki kólyikába hóit el) •— A’ Dohány’ megevése , .vagy annak alkalmaz