Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Harmadik Szakasz - Bódító csípős mérgek - III-dik A' Dohány, a' Nadragulya, a' maszlagos csuda-fa, a' piros Gyűszű-virág, az Oelander, a' szagos Ruta, a' kisebb 's nagyobb Bürög, a' szédítő vadótz, a' Mantzinell-fa, és a' Rozs-anya

69

add-be , és a’ hányást a’ toroknak csiklándoztatá- sa által segítsd elő $ majd azután a’ látlzalós halálba esésnek (melytől félni lehet) a’ levegőnek a’ tüdőbe való befúvasa által (a’ mint a’ 104-dik §-ban elő adom) eleit vévén 5 — adj-be minden 10-dik minutába 4 lat vízből 1 könténg Aetherből, 2 könténg Terpetinböl , és 1 lat czukorból ösz- sze vegyített italt.

70. Ha a’ méreg sebre tétetett fel ; vagy valamely nyil által jutott a’ sebhez 5 vedd-ki elébb a' nyilat, ’s megégetvén tüzes vassal a’ sebet, kösd által erőssen a’megsértett-részt felyííl a’seben. Ha a’ sínlödö véres, és elég erős , vágass rajta eret 5 azután pedig add a’ 69-dik §-ban előadott Aetherből, és Terpentinből készített italt — végre majd a’ látszatós halál ellen való mód szerint, fújj-be levegőt a’ tüdőbe (Lásd a’ 104-dik §-phust). A’ sós-víz, mellyet az Indusok, méreg ellen való orvosságul használnak, az eflfele esetben el-maradhat.

III. A’ Dohány, a’ nadragulya, a’ masz- lagos csuda-fa, a’piros G-yíiszű-virág, az Oleander, a’ szagos Ruta, a’ kis- sebb ’s nagyobb Bürög, a’ szédítő- vadótz , a’Mantzinell-fa, és a Rozsanya.

71. Az említett mérgek’ elnyelése, vagy sebekre való feltevése után 5 nyughatatlanság , fájdalom, az ábrázat, ajakak és a’ tagok’ húsos részeinek rángatódzásai származnak ; kitágul a’szemfény s a pulsus néha erős , sebes , és rendes 5 sokszor pedig lassú , gyenge és rendetlen — éme- lyeg a gyomor, erős hányás, és has-menés következik, és a’ has fáj. — Néha a’ nyughatatlan-