Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Első Szakasz - Az Alkalik - Ezüstös szerek

nem adhatnál tejet, adj addig hideg, vagy lágy meleg vizet, hogy hányás következzen — ha pedig nagyobbodna a* baj, vedd elő a’ 4"dik §-ban a’ Q-dikig elő adott módot.

A’ bizmutos aranyos, vagy tzinkes sók által megétettekkel bánj a’ szerint, a’ mint azt a’ masz* taggal megétetteknél a1 20-dik §-ba elő adtuk.

Az ezen szerek’ kitalálására szolgáló eszközök.

32« A’ Czínes sókat a* víz nem szállítja aláj — ha Kálival vegyíted öszsze$ akkor fejér, a’ kénes- víz-tárgyat tartó vegyületek által pedig sárga, vagy csokoládé szín formában száll alá. A* B izmát-só, a’tiszta víz által fejér, a’ kénes-víztárgy vegyületek állal pedig fekete színnek száll alá (a’ Spanyol kendőző a1 salétrom-savanyba felolvad, és ez is akkép' változik mint a’bizmut-só) Az Aranyos-sók sárgák, és a’zöld Gálitz-kö által fekete formába szálnak alá. A* Tzinkes- sók, a’Káli és a’ kénes-víz-tárgy vegyületek által, fejéren szálnak alá. A’Tzink virág fejér, a' kén, és salétrom savanyba felolvad, és ez is azon változásokon megy keresztül, mellyeken a* tzinkes-sók.

Ezüstös szerek.

Mostani nevek.

Salétrom savanyu, ezüst.

Ezüstös szalamia.

Nitras argenti

Argentas Ammonii Ammoniuretuiu argenti.

Régi nevek.

'“N-------- ■ V-»

E

züzt Kristály Fokol kő (olvasztva)

Roppanó ezüst«