Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Első Szakasz - Az Alkalik - Ezüstös szerek

Ereji azok, a’ mellyek a’ 14-dik §-ban elő vágynak adva.

33. A’ Kristályos salétrom savany ezüst, mel- lyet némellyek a’ nehéz nyavalya törésbe hasznosnak tartanak, igen mérges; mint szinte a’Pokol- kö is; melly, ha kívülről a* bőrhöz ér, azt felégeti és gyulladásba hozza; de e’ mellett minden égető szerek között leg kevesebb alkalmatlanságot okoz.

Gyógyítás.

34* A’ Salétrom-savanyú-ezüst ellen leg-jobb orvosság a’ konyha só, melyre nézve, az efféle megétetésbe adj több pohár sós vizet innya, a’ mely készüllyön , egy evő kanál sóból és hat mész- szely vízből; ez által hányás következvén, a’ jelenések elmúlnak, mellyek, ha el nem múlnának, rakj fel piótzákat; adj innya enyhítő italokat, tégy-fel borogatásokat, vagy használj más szereket is, a’mellyek a’ 4-dik §-ban le vannak írvá.

A’ Salétrom savanyú ezüst megesmér- tető jeleű

35. Meglehet a’ Kristályos salétrom-savanyú- ezüstöt, és a’Pokol-köt esmerni. 1). Ha azok a’ tüzességig felmelegíttetvén , tiszta ezüst értzé válnak. 2). Ha azok vízben felolvasztódván, a’kony- he só’ olvadék által fejér , a’ Fosforszéksó-savany által sárga, a’ Króm-savany-Káli által fejér színnel száll alá. (A’ roppanó-ezüst fekete, a' mely a* nyomás, dörzsölés és felmelegedés által, pattanással és sokszor veszedelemmel lobban-el)«