Szakcikk gyűjtemény
A fürdőügy fejlődése és a régi fürdőélet Magyarországon
A FÜRDŐÜGY FEJLŐDÉSE ÉS A RÉGI FÜRDŐÉLET MAGYARORSZÁGON. I 3 I végén. Tarosa fürdőről ezen században találjuk az első nyomokat, a mennyiben az 1620-ban ünnepélyesen megnyittatott. A balatonfüredi forrásokat Zeiler említi 1632-ben megjelent munkájában, de valószínű, hogy már régebben gyűl- helye volt Füred a Dunántúl előkelőségeinek. Az első magyar fürdőleirás ezen századból, 1631-bői származik: ezt Scholtz Jeremiás tette közzé ilyen cím alatt: «A soproni birodalomban levő Bálfi feredő mérsékletes állapot ja, természetének, munkálódó erejének és használatosságának magyarázó megirása.» A XIII. században már határozottan van fürdőügyünk, a mely úgy az orvosok, mint az uralkodók, helytartótanács érdeklődésével dicsekszik. Laugier bécsi egyet, tanár felhívta Mária Terézia figyelmét a kincseket érő elhanyagolt magyar ásványvizekre. Erre a királyné 1763 jan. 7. rendeletével utasította a helytartó tanácsot, hogy írassa össze a magyarországi ásványvizeket, hogy Van Swietennek, a hires bécsi klinikusnak felügyelete alatt azokról egy a külföld számára is szolgáló nagy ismertető munka Írathassák. Még ezen év jan. 17-én körrendeletben hívta fel a helytartó-tanács a vármegyéket, hogy utasítsák tiszti orvosaikat a megyéjük területén levő ásványvizek tanulmányozására és tétessenek velők azokról tüzetes jelentést. Ez a rendelet volt az indító oka forrásaink részletesebb megismerésének és ismertetésének s a balneologiai irodalom megindulásának. Balaton-Füred ezen század egyik legjobban felkarolt fürdője, s a reá fordított figyelmet főleg II. József császárnak köszönheti. Számos helytartótanácsi rendelet szabályozni, emelni törekszik ezen fürdőt s meg is lett kellő eredményük, mert 1786-ban Füred a maga állandó, évi fizetéses orvosával, sebészével, gyógyszerészével, 75 szobájával, melyek száma, beleszámítva a környékbeli szőlőkben levő lakóházakat, 130-ra is tehető, zuhanyfürdővel, villamozással, megrendszabályozott vendéglősökkel, fuvarosokkal ellátva s a pesti orvosi kar tudományos véleményével is felruházva, a rendezett európai fürdők közé lépett. Ásványvízkereskedésünk is ezen században vesz lendületet, bár annak első nyomaival már régebben találkozunk, midőn még azt hordókban szállították a közeli kastélyok számára. 1600-ban, egy egyezkedési okmány szerint, a luzsnai lakosok korytnicai vfet voltak kötelesek szállítani a likavai várba, Illésházy István számára. A XVIII. században a füredi savanyú vf palackozását is sok rendelet szabályozza. Eleinte a gyógyszerész, később a fürdő-orvos felügyelete alatt történt a palackozás. A mi a forgalomba hozatalt illeti, arra a bécsi gyógyszerészeknek kizárólagos joguk volt, ezt azonban II. József 1783-ban megszüntette, az ásványvíz-kereskedést szabaddá tette, s felmentette a monárkhia területén a vám alól, sőt hogy a kivitelre buzdítsa a kereskedőket, minden 1000 kivitt palack után 3 arany jutalmat fizetett; a külföldi vizekre pedig 12 kr. vámot vetett; a hamisított vizekkel házaló és vizeink hitelét rontó kóbor «olajos tótok» üzletét pedig betiltotta. A bártfai forrásokra is ezen században kezdett a városi tanács figyelmet fordítani, miután 1787-ben vászonkereskedő örmények a forrásoknál egy fala-
