Szakcikk gyűjtemény
A fürdőügy fejlődése és a régi fürdőélet Magyarországon
I30 A FÜRDŐÜGY FEJLŐDÉSE ÉS A RÉGI FÜRDŐÉLET MAGYARORSZÁGON. val szemben, a kellő védelem szempontjából a város egy «kőház»-at építtetett Stubnyán, a mely máig is fennáll. Stubnya volt ezen kornak határozottan a legelső rangú fürdője. A pőstyéni források még mindig kezdetleges állapotban voltak, habár csodás hatásuk nagyon ismeretes s Wernherr, hazai fürdőink első leirója, ezeket tartja a legmelegebbeknek az egész országban. A források tulajdonképpen csak a fürdőzők által vájt gödrök voltak, melyek a Vág áradásai alkalmával egészen eltömődtek s a ki ilyenkor fürdeni akart, annak beljebb új gödröket kellett ásni. Azt is említi Wernherr, hogy miután a gödör fenekén az iszap oly forró, hogy azt a láb ki nem bírja, szalmával, vagy lombokkal szokták azt betakarni; rendszeres fürdőkről vagy épületről szó sem volt. A budai hévforrások ugyan már az Árpádházi királyok idejében ismeretesek voltak, de kényelmes, mondhatni párjukat ritkító fényes fürdő-épületeket és berendezést a XVI. században a török hódoltság idejében kaptak. A királyi várhoz közel és lefelé esőket «királyiak »-nak nevezték, vagy mert a királyok építtették fel, vagy mert azok szoktak fürödni benne ; a fölfelé esőket «felsők»- nek nevezték. «Mindezeket — mondja Wernherr — a törökök, kik különben mindent szeretnek elpusztítani, nemcsak nem rontották el, hanem még mível- tebbekké és vallásos színezettel még fenségesebbekké tették.» — Mahomed basa dervisek számára lakásokat építtetett melléjök (ennek maradványa a Gül- Baba sírja is), s remek fürdőépületet emelt, — ez volt a mai Császár-fürdő eredete. A gőzfürdő Szokoli Musztafa budai basa és nagyvezértől való, 1 570-ben már készen állott, mint azt a most is látható befalazott török felirás mutatja, mely Vámbéry fordításában így hangzik: «Mahomed futása után 978. évben (11570.) Szokoli Musztafa basa nagyvezér. Ha a tiszteletekben gazdag nagyvezér béke idején vagyonát jótékony művekre fordította, ez nem csoda. Hisz ő mindig a Próféta hagyományai szerint cselekedett. O egy fürdőt épített, melyhez hasonlót az ég még nem látott. Boldog hon (Dewlet-Abadj a neve; — szolgáljon például.» A Rác-fürdő hihetőleg Mátyás korából származik (Ilosvay). A Rudas-fürdő már a törökök előtt régen ismeretes volt, közös fürdőjét Musztafa basa építette 1556-ban. A Sáros-fürdőről a XV. század óta fordulnak elő adatok. Szolimán szultán is építtetett a maga számára egy remek fürdőt a várban, a kalocsai érsek palotájában, a melybe a vizet csöveken vezették emelőgépek segélyével a Dunából; a fürdő tele volt értékes márványszobrokkal, melyek templomokból kerültek oda. Az esztergomi meleg forrásokról is megemlékezik Wernherr s elmondja, hogyottavíz maga hajtja a vízemelőgépet, melylyel dunavizet juttatnak a várba. Liptómegyében, Szt. János falu mellett, említ Wernherr egy igen gazdag forrást, mely nagy robajjal ömlik. A XVII. század jóformán semmit sem lendített hazai fürdőinken, s azok a század végén éppen oly kezdetleges állapotban voltak, mint a XVI. század
