Szakcikk gyűjtemény
Dr. Ortvay Tivadar: Természettudomány és őstörténelem vagyis az ember ősiségének és származásának kérdése a mai természettudományi vizsgálatok nyomán
209 ból valók.1 Az Arezzonál Olaszországban az Olmo-völgyben előkerült koponyáról Coschi tanár mutatta ki, hogy negyedkorszaki. A Biviera di Ponen- tón Savonnában talált emberi csontokról sem lehet kimutatni, hogy plio- cänkoriak volnának. A Le Puy-en-Velaynál a Haute-Garonne departe- mentban vulkanikus tuffában talált denisei embercsontok, melyeket Lauril- lard tertiárkoriaknak véleményez,1 2 semmiesetre sem tehetők e korba, mert tudjuk, hogy a velayi Yulcán még a történeti időkben is működésben volt.3 E mellett történetiről hűséggel constatálnunk kell azt is, hogy Ázsiában eddig a fenti feltevést hitelesítő leletek szintén nem kerültek még elő. A Kis- Ázsiában a Dardanellák közelében állítólag miocán-rétegekben talált csont- karczolatokból, szilánkolt tűzkövekből és bosszant felhasitott lábszárcsontokból Calvert ugvan a miocánkori ember létezettségére vélt következtethetni,4 de a lelet helyén gondos szakkutatásokat eszközölt Washburn tanár kétségtelenül kimutatta a következtetés tévességét. Ma már senkisem beszél a dardanelli tertiár-emberről .5 Az amerikai leletekről hasonlóképen nem Ítélhetünk kedvezőbben. A quadeloupei és a délamerikai, Lund által talált fossilis embercsontokról kimutatták, hogy történeti időkből valók.6 A mi a Delaware-völgyben New Jerseyben a glacialis lerakodásokban vagy Bichmond közelében a homokrétegekben, avagy Oregon és California államokban leletekül került elő, az mind nem alkalmas arra, hogy velük a harmadkorszaki embernek a létére bizton következtethessünk. A Californiá- ban a Sierra Nevada nyugati lejtőjén a lávarétegek által takart aranytar- talmu homokban talált calaverasi koponya, mely Whitney tanár szerint az embernek az amerikai jégkorszak előtti időben való létezettségét bizonyítja, éppen nem mondható tertiärkorinak, mert miután a vulkáni kitörések a postpliocán sőt még az újabb időkben is történtek, a koponyának a vulkáni kitörésekkel való egyidejűsége nyilván semmit sem bizonyíthat.7 A mellett felmerült az a gyanú is, hogy az egész lelet egy nyerészkedésen alapuló mystificatio csalárd műve. A Nevada-államban a carsoni fogház udvarában levő kőbányában előkerült állat- és emberlábnyomok azonkép nem bizonyítékok, mert az emberlábaknak nézett nyomok nyilván valamelyes plantigrad négylábúnak, talán egy óriási lomhárnak : a negyedkorszaki mylodonnak vagy a pliocánkori morotheriumnak a lábnyomai. Semmisek eszerint Desnoyer, Bourgeois, Delaunay, Cartailhac, Quatre- fages, Mortillet, Capellini, van Dücker, Yaldemar, Worsaae, Baulin, Issei és követőik érvei. Á prgehistoriai tudomány terén ma elismert tény az, hogy az ember harmadkoriságának kérdése még korántsmcs eldöntve: a harmadkori embernek létezése máig még nincsen kétségbevonhatatlanul bizonyítva. Mi a mi fajunk nyomát eddig a diluviumon túl még csak a 1 Burmeister : Geschichte der Schöpfung. Leipzig, 1851. 563—64. 11. Zimmermann: Der Mensch. Berlin, 1864. 113—114. 11. 2 Diet, d’hist. Nat. XII, 615. , , Sidonius Apollinaris (430—488 Kr. u.) egyik fejezete szerint e vulkán meg az V. században is működésben volt. * Egy a konstantinápolyi Levant's Héráidhoz 1873-ban intézett levelűben. 5 Nadaillac, i. m. 519. 1. _ <J Bislang entbehrt die Annahme, dass der californische Mensch schon zur ler- tiärzeit gelebt habe, jedes sicheren Anhalts. (Nadaillac i. m. 518. 1.) ^ 7 Burmeister: Geschichte d. Schöpfung, 41. es 563. 11. W. F. Zimmermann. De) Mensch, 112—113. 11. Vándorgyűlés munkálatai. 14
