Szakcikk gyűjtemény
A zilahi, államilag segélyezett Evang. Reform. Collegium értesítője az 1899-1900-dik isk. évről. Szerk. Kincs Gyula
hatatlan utak igazolnak« azonnal haza indul és »sehol útamban semmit késni nem czélozván Zilajra oly hamar, a milyen hamar a környülállások s az idő viszontagsága engedik, haza verekedem«. 1800. febr. 9-ről keltezve kapja meg Gyarmatin a consistorium- tól kívánt választ, a melyben sürgetik jövetelét, mert — a mint a levél mondja: — »oskolánknak eddig volt tanítója nem csak taní- nítani megszűnt, hanem az oskolából is kiköltözött, mely esetben a két tiszteletes Papjainknak ajánlottuk ugyan az oskolának mind kormányzását, mind tanítását, de a kik ilyen népes Eklesiaban ingyen sem érhetnek ezen dologban úgy eljárni, a mint vagy az oskola sok ügyei kívánnák, vagy magok is óhajtanák. Kérjük azért az urat szeretettel, hogy leindulását és megérkezését minél inkább lehet, siettetni... ne termeltessék«. Idézem még, mint a száz év előtti viszonyokra igen jellemzőt, a levélnek a következő szakaszát: »Minthogy a legjobb tanító alatt is a tanulásnak segedelmei nélkül jó véget nem lehet érni, az ilyeneknek pedig a mi oskolánk nagy szükiben vagyon : innen szeretettel kérjük az urat, hogy a mi tanítani nem tudó gyenge ifjainknak segítségekre egy tanítás módját deákul, vagy magyarul tanító könyvecskét szerezzen és öt-hat exemplarokat hozzon: nevezetesen a Geographiának tanulása végett egy Globus, még pedig ha lehetne coelestis és terrestris és egy olcsószerű Atlas múlhatatlanul szükségesek volnának, melyeket pedig itthon megszerezni, vagy lehetlen, vagy sokára és nagy baj jal eshetnék meg. Ezekre mindöszve mintegy 20—30 forintig való költséget szántunk el, ha megszerezheti a Doctor úr, igen hasznos segedelem áll elő oskolánkban ez állal. A pénznek felküldése innen Zilahról nem bátorságos, már sok becsületes emberek recepisse mellett is kárt vallotíanak, de idehaza vételét és vecturáját örömmel megfizetjük«. Nehéz volna elhatározni, hogy mi tekintetben jellemzőbb ez idézet, az iskola tanszerállományára s annak beszerzési módjára vonatkozólag-e, vagy pedig a száz év előtti postaviszonyokra, hogy nem mertek 20—30 Irtot Bécsbe küldeni? A sürgető hívásnak engedve, végre 1800. április hónapjában megjött Gyarmathi ellátva tanszerekkel, bővölködve a közlésre szánt tudományokkal, eltelve az újonan választott pálya szerete- tével. Salamon Józseí feljegyzése szerint az oskola udvarán nagy közönség jelenlétében tartotta meg beköszöntőjét. Mint 49 éves ember őszülő fejjel indúlt ez új pályára abban az életkorban, a melyben e pálya mai munkásai a fizetésnek nyugalomban élvezhető percentjeit szeretik számolgatni. De neki nem nyugalom, neki munka kellett. És pedig épen a tanítás munkája, mert érezte, hogy azt a sok tudást, a mit egy élet fáradtságával magának megszerzett, csak úgy teheti nemzetére nézve gyümölcsösővé, ha a nagy kincset apró pénzre váltva, a fiatal nemzedék között szétosztja. A külföldi tanintézetekben szerzett tapasztalatait alkalmazva, — XIII —
