Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére
7 addig, a mig az orvosok ezen kérdéssel behatóbban nem foglalkoztak, általában azt hitték, hogy a járványok és ragályok isten büntetései, vagy hogy a zsidók a betegségek ezen nemeinek előidézői, amennyiben a kutak vizét megmérgezték. Ennélfogva ilyen betegségek, mint könynven képzelhető, mindig a zsidók üldöztetését vonták maguk után. De az orvosok tanulmányozván az említett betegségeket. kitűnt azok lényege és ezért ezen tudós orvosok az emberiség felvilágosodásához is nagy mértékben járultak. Ebből látható, hogy az emberiségre és a tudományokra egyaránt kártékony hatású ama körülmény, miszerint előítéletek, az átvettnek és a megtanultnak feltétlen elfogadása megakadályozták, az uj tanoknak a tudósok és a közönség által való elfogadását. A felsorolt tényezők között a classikai nyelvek hatása volt az, a mely a békóba tett orvostudományt szabaddá tette. Konstantinápolynak (1453) és ezzel kapcsolatban a görögcsászárságnak következett bukása menekülni késztette a görög tudósokat az uj ozmán birodalomból és szerte szórta őket egész Európában. Ezen tudósok itt uj életet öntöttek a classikai nyelvtudományba és ennek következtében közvetlenül az orvostudományba is. Azok, kik eddig a scholastikusok által tanított görög és latin nyelvvel és orvostannal megelégedtek, belátták most a scholastikusok tanításának kérdéses voltát. Az orvosok, kik eddig nyelvismereteikkel nem voltak képesek a nekik különben is hibásan magyarázott szerzők müveit megérteni, a görög tudósoktól nyert ismeretek segedelmével Hi^okrates, Aristoteles, Claudius Galenus, Fedacius Dioskorides, Alexander Trallianus, Aldus Cornelius Celsus 1) és mások műveivel csak most kezdtek tulajdonképen érdemükhöz képest méltóan megismerkedni, s midőn az orvosok látták, hogy a görög irók egyszerűségekben egészen mást mondtak és állítottak, mint a mit a scholastikusok dialektikájukkal belőlük kimagyarázták, nagyobb hévvel és kedvvel kezdtek a görög és latin nyelvek tanulmányozásával foglalkozni, sőt köztük olyanok is voltak, kik a classikus nyelvekben annyira előrehab II. Ilippokrates. Heraklides és Phaenarete fia, szül. 460-ban Kr. e. Kos szigetén, meghalt 877-ben Larissában. Claudius Galenus szül. 181-ben Kr. u. Pergamusban, meghalt 200 körül. -- Halálozási helye nem tudatik. — Dioskorides irta az első (legalább reánk maradt) maieria medicat.
