Szakcikk gyűjtemény

Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére

7 addig, a mig az orvosok ezen kérdéssel behatóbban nem foglalkoztak, általában azt hitték, hogy a járványok és ra­gályok isten büntetései, vagy hogy a zsidók a betegségek ezen nemeinek előidézői, amennyiben a kutak vizét meg­mérgezték. Ennélfogva ilyen betegségek, mint könynven képzelhető, mindig a zsidók üldöztetését vonták maguk után. De az orvosok tanulmányozván az említett beteg­ségeket. kitűnt azok lényege és ezért ezen tudós orvosok az emberiség felvilágosodásához is nagy mértékben járultak. Ebből látható, hogy az emberiségre és a tudományokra egy­aránt kártékony hatású ama körülmény, miszerint előítéle­tek, az átvettnek és a megtanultnak feltétlen elfogadása megakadályozták, az uj tanoknak a tudósok és a közönség által való elfogadását. A felsorolt tényezők között a classikai nyelvek hatása volt az, a mely a békóba tett orvostudományt szabaddá tette. Konstantinápolynak (1453) és ezzel kapcsolatban a görögcsászárságnak következett bukása menekülni késztette a görög tudósokat az uj ozmán birodalomból és szerte szórta őket egész Európában. Ezen tudósok itt uj életet öntöttek a classikai nyelvtudományba és ennek következté­ben közvetlenül az orvostudományba is. Azok, kik eddig a scholastikusok által tanított görög és latin nyelvvel és or­vostannal megelégedtek, belátták most a scholastikusok ta­nításának kérdéses voltát. Az orvosok, kik eddig nyelvisme­reteikkel nem voltak képesek a nekik különben is hibásan magyarázott szerzők müveit megérteni, a görög tudósoktól nyert ismeretek segedelmével Hi^okrates, Aristoteles, Clau­dius Galenus, Fedacius Dioskorides, Alexander Trallianus, Aldus Cornelius Celsus 1) és mások műveivel csak most kezdtek tulajdonképen érdemükhöz képest méltóan megis­merkedni, s midőn az orvosok látták, hogy a görög irók egyszerűségekben egészen mást mondtak és állítottak, mint a mit a scholastikusok dialektikájukkal belőlük kimagya­rázták, nagyobb hévvel és kedvvel kezdtek a görög és la­tin nyelvek tanulmányozásával foglalkozni, sőt köztük olya­nok is voltak, kik a classikus nyelvekben annyira előreha­b II. Ilippokrates. Heraklides és Phaenarete fia, szül. 460-ban Kr. e. Kos szigetén, meghalt 877-ben Larissában. Claudius Galenus szül. 181-ben Kr. u. Pergamusban, meghalt 200 körül. -- Halálozási helye nem tudatik. — Dioskorides irta az első (legalább reánk maradt) maieria medicat.

Next

/
Thumbnails
Contents