Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére
40 említésre méltó, hogy nem annyira dohányzásra s burnóto- zásra, mint inkább gyógyszerkép, használták s főkép nemi bajok ellen. Nicot, ki a dohányt 1560-ban Portugáliából Francziaországba küldte, maga mondja, hogy -az ,de vertu admirable pour guérir fontes navrures, plages, ulceres, chancres, dartres, et autres tels accidens an corp humainr‘ — Hogy a fejlődés, vagyis jobban mondva a gyógyszertan reformálása, mikép ment végbe azt már Paracelsus tanai ismertetésében elmondtam, most csak a gyógyszereknek azon időben való elárusitásáról akarok szólani. A XVI. században Németország és Európa többi országai nagyobb városaiban aránylag csak kevés gyógyszertár volt. Münsterben (1267 óta), Augsburgban (1285 óta), Londonban (1384 óta) Ulmban, Badenben (1364 óta) Nürnbergben (1378 óta), Baselben (1404 óta), Bécsben, Lipcsében, Prágában (1409 óta) Stuttgartban (1458 óta), Kopenhágában (1465 óta), Halléban (1493 óta) és más helyeken voltak ugyan gyógyszertárak, de azok tulajdonosai nem maguk gyártották a gyógyszereket, hanem készen kapták Olaszországból, vagy pedig orvosok készitették azokat. A gyógyszerészek e mellett a czukrászatot is űzték, valószínűleg azért, mert a gyógyszerek puszta eladásából nem tudtak megélni. Szigorúbb rendszabályokat csakis Francziaországban alkalmaztak a gyógyszerészekre, a hol orvosi ellenőrzés alatt állottak, hol a gyógyszerek ára külön gyógyszer-árszabvány által is szabályoztatok. Gyógyszer-árszabványok Németország nagyobb városaiban is voltak úgy Drezdában (1558) és még más városokban is. Svájczban, igy Zürichben (1553) évenkint több Ízben az orvosok vizsgálatot tartottak a gyógyszertárakban. A gyógyszerek elárusitása korlátolt volt. a gyógyszerek ára itt is hatóságilag meg volt szabva. Hogy mi okozta a gyógyszerészek szabadságának e megszorítását, nem nehéz kitalálni. Magyarhonban a gyógyszertárakat szintén megvizsgálták, még pedig évenként legalább egyszer kellett ennek megtörténnie. Ez ellenőrzés a következő században tovább ment, a menynyiben egy 1678-ban kiadott császári határozat értelmében gyógyszerészszé csak római-katholikus hitvallású lehetett. Állam- és törvényszéki orvostan Ezen két tan még. bölcsőjében volt. V. Károly egy 1532-ben kiadott rendeletében megparancsolja, hogy halálos sebeknél, mérgezéseknél, gyilkosságoknál, gyermekelvetéléseknél s más efféle esetekben orvosok mint szakférfiak hivassanak meg a törvényszéki vizsgálatra. Irodalmi téren is elkezdték az orvosok ezen két
