Szakcikk gyűjtemény

Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére

41

tant inivelni. Első tudományos mű az orvostudomány e részéből ezen időből való. Fortunatus Fidelis (f 1630) a szerzője, s művében a boszorkányperekről és a kinpadról is szól. Jelentek meg azonkívül több-kevesebb becsesei biró ilynemű értekezések, melyekben azok szerzői részint a boszorkányok léte mellett, részint ez ellen sikra szállanak. A már említett Johannes Wyerusról (Wier) nem is szólván Hermannus Neuwaldus volt az, ki a » De purgatione sagarum per aquam frigidam* czimű művét Írván, abban a boszorkányokon ejtett hideg vizpróba ellen nyilatkozik, a miért is Adolphus Scribonius őt a ,Physiologia de sagarum natura et potestate czimű értekezésében hevesen megtámadja. Thomas Erastus Paracelsus heves ellensége, a boszorkányok léte mellett nyilatkozik s nagy bűnnek tartja, ha keresztény hatóságok nem igyekeznek a világot a boszorkányoktól megmenteni, kiknek nyomára akadni lehet már a zsidók szent hagyományaiban is. — A törvényszéki orvostan fejezetei között még a méregtanra is fordítottak nagy figyelmet. — Ennek mivelői közé tartoznak: Hieronymus Cardanus, a »De venenis libri tres(< czimű mű ismeretes szerzője, Faloppia, Conradus Ges- ner, Ambrosius Faré, az utóbbi megmérgezett egyének hulláit bonczolta. A méregtannal együtt a törvényszéki orvostan is fejlődött. Az utóbbi előbbrevitele körűi buzgólkodtak: a a már fentebb említett Fidelis, ki szerzője az első műnek, a mely az egész törvényszéki orvostani magában foglalja, Johannes Bohn, Johannes Strügge, Paulus Zacchias, X. In- cze pápa orvosa, és mások.

Mindezek tekintetbe vételével, ha kérdjük, hogy a re- formátiónak befolyása az orvostan terén mikép nyilvánult, úgy a következő Ítéletet mondhatjuk, hogy t. i. a reformá- tiónak sikerült az orvosokat és az orvostant uj életre kelteni, a mi a tudomány és az emberiség hasznára volt. Az uj (elfedezések és uj igazságok ugyanis az emberi kutató és vizsgálódó észt maguk számára absorbeálták, a régi tudományt alapjából is kiforgatván. De ezen hatás nem csak a tudomány külső színezetére és benső erejére terjedt ki, hanem az erkölcsökre és a mivelődésre is. A politikai és vallási, szóval a társadalmi élet megváltozott, ezt követte a gondoikozási mód, melynek minőségében vissza látjuk tükrö-