Szakcikk gyűjtemény

Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére

21

tudóst, és fejedelmet egyaránt foglalkoztatott, tudni illik a bölcsek kövének feltalálását és az egyetemes gyógyszer (panacea), valamint az élethosszabbitó (elixir) szerek elkészítését,. Elment azért utazni, mely utazása alatt roppant sok ismeretet szerzett magának. Beutazta Német-, Orosz-, Magyar - és Törökországot, sőt Kis-Ázsiát is, mely országokban rendkívül sokat látott és hallott, a mi azelőtt teljesen ismeretlen volt előtte. Vegytani és gyógyismereteket szerzett magának főiskolákon, kórházakban, tudósoktól, vénasszonyoktól és a nép alsó rétegeiben, a melyeknek egyéneivel való társalgás gyógyászatára, illetőleg ennek irányára, rendkívül nagy befolyással volt. Ezen hatás főleg mystikus volt, mi egész rendszerén át is vonul és ennek határozott jelleget kölcsönöz. Tág látkörrel és mint tapasztalt férfiú tért vissza hazájába, magát nemcsak a legtapasztaltabb embernek tartván, hanem azt nyíltan hirdetvén is. Egyeduralkodója akart lenni az orvosoknak, ő, a kinek, hogy saját szavaival éljek, szakála tapasztaltabb volt akármelyik főiskolánál, s kinek czipőjének talpa többet tud vala, mint Galenus és Avicenna. Néhány gyógyszernek sikeres alkalmazása, szegényeknek ingyen való gyógyítása, valamint azon sikeres merészsége, melylyel nehány erősebb gyógyszert, mint a higany és antimon készítményeket, betegeken használt, a mely rendelési módja mellet sok beteg visszanyerte egészségét, de sok ismét el is pusztult, tették nevét ismeretessé, majd egész Németországban híressé, úgy hogy fejedelmekhez is hivatott, mig végre Basel városa hívta meg őt 1527-ben az ottani egyetemhez a gyakorlati orvostani és természettani tanszék betöltésére. A meghívást, elfogadta, s azzal nyitotta meg előadásait, hogy Galenus, Avicenna és a többi görög s arab irók műveit az előadási teremben elégette, kivéve Hippokrates-éit, azután — német és nem latin nyelven adott elő. Mindkét dolog hallatlan merészség gyanánt tűnt fel Európa minden körében. Hallgatóinak száma nagy volt, de azért előadása nem változott meg. Ugyanazon szenvedéllyel adott elő, mint első előadásai alkalmával.

Előadása sokszor zavart volt, az uj, ő általa alkotott, szókat hallgatói nem értették meg. De már a következő esztendőben 1528-ban a baseli városi tanácsosai való egyet, nem érthetése miatt elhagyta az egyetemet és Basel városát. Ezóta egészen megváltozott magaviseleté és életrendje. Dolgozott ugyan szobájában, sőt irt is igen sokat, de azért erkölcsileg és testileg sülyedt. Elvetemült emberekkel ismerke