Schrauf Károly dr.: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig (Budapest, 1902)

I. Bevezetés

XXIX

1600. II-ben: Dr. Laurentius Bruyckeriust, 1601. II-ben: Dr. Paulus Pergkhofert, 1602. II-ben: Dr. Joannes Pollin- gert, 1605. I-ben: Mag. Andreas Lechlert,1 1608. II-ben: P. Petrus Hiittnerust 0. P., 1609. II-ben: Dr. Panisoth, 1615.

I. és 1617. I-ben: Mag. Georgius Stöckeliust, 1621. I-ben: Mag. Georgius Wagner Crumbacensis, 1622. II-ben Tr. Gabriel de Vega O. P., 1626. I-ben: Dr. Matthaeus Sengler, 1626. II-ben: P. Henricus Philippi S. J. — Dr. Stephanus Zwirschlag (1629. I.) az utolsó prokurátor, kit postulaltak. azonban megint az osztrák nemzet tagja volt.

A prokurátoron kivül a szabályzatban még a coadjutor, az elmúlt félév prokurátora szerepel, a nemzet vagyonát ezek ketten közös zár alatt tartják,1 2 szerepe azonban annyira jelentéktelen, hogy az anyakönyv csak egyszer tesz róla említést. (212. old.) Még szerényebb lehetett a receptor3 állása, sőt nem valószinűtlen, hogy e két hivatal egy és ugyanazon személyben volt egyesítve. Egy alkalommal a nemzet vagyonát a »senior nationis« veszi át,4 de hogy volt-e neki hivatala határozottan körülírt hatáskörrel, vagy csak e czélra kiküldött bizalmi embere volt-e a nemzetnek, ezt megállapítanunk nem sikerült.

IY. A TAGOK.

Már fent láttuk (IX. old.), hogy majdnem egészen tetszésére volt bízva az egyetemi hallgatóknak, hogy a négy nemzetnek melyikébe lépjenek be, s csak később, midőn a nemzeti testületek elvesztették vonzó erejüket, lépett némi

1 Ob defectum magistri philosophiae. Matr. Nat. Hung. 332. old.

2 Y. ö. Statuta orig. 8. old. 16. §. »Fore debent due claves diverse, quarum una aput procuratoris coadjutorem, qui erit semper procurator immediate precedens, et altera apud ipsum procuratorem pro tempore constitutum remanere debent.«

3 V. Ö. Statuta orig. 4. old. 3. §.

4 Matr. Nat. Hung. 254. old. az 1496. évnél: »Ego Mag. Judo- cus supradictus fateor me illa percepisse tanqiiam senior nacionis.« V. ö. a nemzet határozatát is a 259. old. : »Quod Dom. procurator pro tunc cum certo seniore petat facultatem, ut non spernatur nacio in deligendis examinatoribus aut tentatoribus.«