Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A kötőhártya betegségei
85 adstringens a 3%-os bórsavoldat. Ezek mellett olykor a múló hatású mellékvesekészítmények (tonogen) is alkalmazhatók időközönként, különösen cosmetikai célokból olyankor, ha a szempillák szélei pirosak és a szemgolyót takaró kötőhártya is belő veit. Következményes hurutok az alapbetegség (könnytömlő- vagy szemhéjszélgyuladás) gyógyításával gyógyulnak ; hibás fénytörésű betegeknek megfelelő javító üveget adunk. Egészben véve figyelembe kell venni, hogy ezek a kötőhártyahurutok 4—6 hétnél rövidebb idő alatt ritkán gyógyulnak meg és néha még teljesen megfelelő elbánás mellett is igen hosszú ideig — hónapokig, sőt évekig is — eltartanak. 3. Conjunctivitis follicularis (tüszős kötöhártyagyuladás). Úgy az acut, mint a chronikus kötőhártyahurutoknál megesik, hogy az áthajlási redőkben lévő folliculusok megduzzadnak vagy megszaporodnak. A folliculusoknak nagyobb számban való jelentkezése azonban önálló betegség gyanánt is előfordul és pedig sokszor gyula- dásos jelenségek nélkül is ; ilyenkor különösen az alsó áthajlási redő- ben, ritkábban a felsőn és kivételesen a szemhéji kötőhártyán apró, gombostűfej nagyságú vagy még kisebb, felszínesen ülő áttünő gömbölyű csomócskákat találunk. A baj chronikus lefolyású, ártalmatlan természetű, de különös jelentősége van azért, mert a kisebbfokú vagy kezdődő trachomához hasonlít. A tüszős kötőhártyagyuladás leginkább romlott levegőben tartózkodó fiatal egyéneknél, különösen rosszul szellőzött iskolák tanulóinál fordul elő ; egyes alakjai úgy látszik ragadósak, de okozójuk nem ismeretes. A gyógyítás olyan, mint az egyszerű hurutos kötőhártyagyuladá- soké ; szemcseppeküi különösen a plumbum aceticum depuratum 1 3—12%'os oldatát használhatjuk ; friss, tiszta levegőben való tartózkodás ajánlatos. A tüszős kötőhártyagyuladásnak egy sajátos alakja az ú. n. atropin- conjunctivitis, amely hosszú ideig atropinnal gyógykezelt szemeken támadhat. Ez a betegség erős gyuladásos tünetekkel és nagy, kocsonyás, a trachomás csomókhoz hasonló göbök képződésével jár ; különösen jellemző az atropin-hurutra a szemhéjak erős megduzzadása és az alsó szemhéjról az arc, sőt néha a nyak bőrére is terjedő ekzema. A baj az atropin elhagyására vagy más gyógyszerrel (scopolamin) való helyettesítésére és argentum nitricum-oldattal való ecset elésre gyorsan gyógyul.
