Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
62 annak a jele, hogy látótere a mienknél kisebb kiterjedésű. Ilyenkor ujjainkat folytonosan mozgatva lassan közelítjük a középvonal felé addig, amíg a beteg azok mozgását észre nem veszi. Ezt az eljárást a tér különböző irányaiban megismételve, vele a látótérnek nagyobb, feltűnőbb hiányait megállapíthatjuk. Ha a vizsgált szemnek tárgylátása nincs, sötét szobában gyertyafény segítségével vizsgáljuk meg a látótér kiterjedését. A beteggel szembe- állunk és az égő gyertyát eltakarva, a vizsgált szemtől oldalt, felfelé, majd lefelé oly távolságra tartjuk, hogy az eltakaró tárgy elvevése után a láng fénye épen hogy még elérje a pupillát. Mindezen helyzetekben elvéve a takaró tárgyat a gyertya elől megkérdezzük a betegtől, hogy ,,milyen irányból látja a világosságot jönni“. Ha a beteg erre helytelenül vagy bizonytalanul felel, addig közelítjük a gyertyát a középvonal felé, míg ő a fény irányát helyesen nem jelzi. A bemondás szerint a szem,,irányítását, lokalizációját jónak, egyik-másik irányban kissé vagy erősen szűkültnek, esetleg a középpontig szűkültnek stb.“ mondjuk. Ilyen vizsgálatot hályogos vagy más, különösen operálás előtt álló szemeken kell a fényérzés vizsgálásával kapcsolatosan végeznünk, mert ebből tájékozódhatunk az ideghártya szélei részeinek állapotáról, ami a prognosisra fontos. Tárgylátással bíró szemek látóterét pontosan legcélszerűbben íves perimeter segítségével határozzuk meg. Ennek főalkotórésze a „kar“, azaz egy többnyire 30 centiméteres sugarú körív negyedrészének megfelelő hosszúságú 3—5 cm széles abroncs, amely egyik végén úgy van egy erős állvány oszlopára megerősítve, hogy a megerősítő szeg körül minden irányban forgatható legyen. A forgópont helyén az abroncsra egy fehér gomb van erősítve. A beteg, akinek egyik szemét bekötjük, állával az oszloppal szemben levő állványra támaszkodik és nyitva maradt szemével merően a gombra néz. A vizsgálásra való objektum egy 5—20 vtJm2 nagyságú négyzetalakú, fekete alapra ragasztott fehér papiros-vagy posztódarabka, amelyet vagy külön arra való hajtókészülékkel vagy egy fekete pálcika végére erősítve csúsztatunk végig a perimeter ívének homorú felületén és pedig a kar végétől kiindulva a fixált gomb felé. A kart valamelyik főirányba, például vízszintesen
