Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szembetegek megvizsgálása
A SZEMBETEGEK MEGVIZSGÁLÁSA. A szembetegek panaszai. A szemek állapotának megismerésére szolgáló különféle vizsgálási eljárások megejtésében célszerű bizonyos sorrendet tartanunk. Első teendőnk a beteg gondos kikérdezése, mert az előadott panaszok sokszor fontos útbaigazítást adnak és a diagnózist megkönnjútik. A szembajosok vagy a szemen és a szem környékén érzett fájdalmakról és egyéb szokatlan érzésekről vagy pedig látóképességük gyengeségéről, romlásáról vagy más zavarairól panaszkodnak. Az első csoportba tartozó panaszok többnyire a szem elülső részének, valamint védőszerveinek gyuladásos megbetegedéseiből, az utóbb említettek pedig a szem belső és hátulsó részének betegségeiből, valamint a szem alkotásával összefüggő fénytörési hibákból szoktak eredni. A kellemetlen érzések közül a különösen gyakran elpanaszolt viszketés, égés érzése elsősorban a kötőhártya és a szemhéjak szélének megbetegedésekor támad. Ugyanezen betegségeknél gyakran fordul elő az az érzés is, mintha idegen test, por vagy homok lenne a szemben. Ha kötőhártyabajra van gyanúnk, meg kell kérdeznünk a beteget, nem szoktak-e szemei váladékosak (csipásak) lenni és különösen, hogy reggelenként nincsenek-e beragadva. Valóságos fájdalmakat a szemhéjak és a kötőhártya betegségei csak olyankor okoznak, ha igen súlyosak. Ilyen ,.szemfájások“ inkább a szemgolyó elülső részének megbetegedésekor, továbbá a szem meg- keménvedésekor (glaucoma) keletkeznek, de lehetséges az is, hogy a szemre és a szem környékére szorítkozó fejfájásnak jelenségei. A szemgolyó belsejének gyuladásos betegségeivel és a glaucomával járó fájdalmak gyakran igen hevesek és a szemből a homlok és halántékcsontra, sőt a fogakra is kisugárzanak annyira, hogy a fájdalom maximuma sokszor nem is a szemben, hanem másutt van. Olyan fájások, amelyek a szemek környékén csak munkaközben, írás-olvasáskor jelentkeznek, valamilyen fénytörési hibától eredő túlerőltetésre keltik fel a gyanút. Megjegyzendő még, hogy az agybetegségekre gyanút keltő tartós és
