Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
34 A közelpont-ot a legkisebb, még elolvasható látási próbák segítségével határozzuk meg. A nyomtatványt (Csapodi I.) fennhangon egy szemmel olvastatjuk és eközben a könyvet lassan és egyenletesen mind közelebb visszük a szemhez addig, amíg az illető az olvasásban akadozni nem kezd. A könyvnek a szemtől való azt a távolságát, amelyen innen a folyékony olvasás már megakad, a könyv lapjára támasztott mérővesszővel lemérjük ; a talált érték megadja a közelpontnak a szemtől való távolságát. Természetes, hogy minél nagyobb valakinek az alkalmazkodása, annál közelebb esik a szeméhez a közelpont. Ha valakinek az alkalmazkodási képessége oly kicsiny, hogy szabad szemmel egyáltalában nem tud közelről olvasni, 2—3 dioptriás convex üveget teszünk a szeme elé és így határozzuk meg a közelpontot. A további számításban azután a használt üveg fénytörésének értékét a talált eredményből leszámítjuk. Hogy valakinek alkalmazkodása életkorának megfelelően rendes nagyságú-e, csakis az alkalmazkodási tehetség (németesen alkalmazkodási szélesség) meghatározásából tudjuk meg. Az alkalmazkodási tehetség nagyságát az a különbség mutatja meg, amely egyrészt a közel- pontjára beigazított szem fénytörése, másrészt a távolpontjára beigazított szem fénytörése között van. (A —P—R, A =accommodatio, P = fénytörés a punctum proximumra való beigazításkor, R =fénytörés a punctum remotumra való beigazításkor). A P értékét a közelpontnak a szemtől való távolságából úgy számítjuk ki, mint valamely lencse értékét a főgyujtótávolságából (1. 25. 1.). Ha tehát egy szem közelpontja a szaruhártyától r 0 méternyire (10 cmnyire) esik, fénytörése ezen maximális alkalmazkodásakor =---t- vagy ' Tö centiméterekben számítva tí? = 10 dioptria ; ha a közelpont pl. 12-5 cm-nyire van, P = -^r- = 8 dioptria. Az R értékét a fénytörés meghatározására szolgáló valamilyen vizsgáló eljárással határozzuk meg (1. a 39—61. 1.). Ha a végtelen távolságra állított emmetropiás szem fénytörését —-nek, vagyis O-nak nevezzük, akkor az ezekénél erősebb fénytörésű OO myopiás szemek fénytörését, amelyeknek távolpontja a végtelenen innen van, positivnak (+) a gyengébb fénytörésű hypermetropiás szemek fénytörését pedig, amelyek távolpontja a végtelenen túl van, negatívnak (—) mondjuk. Ezek szerint, ha egy emmetropiás szem közelpontja 12-5 cm-nyire esik a szemtől [P—— = 8 dioptria], az alkalmazkodási tehetseg \ 12'o / (a fentebb leirt képlet szerint) = 8—0=8 dioptria.
