Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
25 A lencse alakváltozásával járó ezt a folyamatot, amely a sugártest izmának működésén alapul, alkalmazkodásnak nevezzük. Az üveglencsék és szemüvegek. A szem fénytörésének vizsgálásához, továbbá a fénytörés és alkalmazkodás hibáinak kijavításához üveglencséket használunk. Leggyakrabban van szükségünk gömbfelszínü ú. n. sphcerikus domború (convex) és homorú (concav) lencsékre. A domború (convex) lencsék a reájuk párhuzamosan eső fénysugarakat gyújtópontjukban (F — focus) egyesítik (16. ábra), amelynek a lencse közepétől való távolsága — a főgyújtótávolság — az üveg fénytörő- képességének mérésére szolgál ; minél kisebb távolságban gyűjti össze valamely üveg a párhuzamos sugarakat, annál nagyobb a fény törő képessége : R (fénytörés) — -J tótávolság) Más szóval : a fénytörés egyenlő a'főgyújtótávolság „reciproc“ értékével. A fénytörés mértékegysége a dioptria; egy dioptriás annak a lencsének a fénytörése, amelynek főgyújtótávolsága 1 méter = 100 cm. A y2 méter (50 cm) gyújtótávolságú lencse fénytörése két dioptria az 1 5 méter (20 cm) gyújtótávolságú lencséé 5 Egy ismert főgyújtótávolságú convex lencse / , p 1 100) (mert R = — vagy — .. . / 1 a 100, , dioptria (-r — I stb 20 I fénytörését dioptria értékben tehát úgy számítjuk ki, hogy 100-at a fő- gyúj tótávolságnak megfelelő centiméterek számával elosztunk. Viszont 100-at a dioptriák számával elosztva, megkapjuk az illető lencse fő- gvújtótávolságát centiméterekben. így pl. egy 8 dioptriás convex lencse főgyújtótávolsága = 12’5 cm. 16. ábra. A homorú (concav) lencsékre párhuzamosan eső fénysugarak széjjeltérő irányban haladnak tovább, úgy, mintha egy — az üvegen innen levő — pontból indulnának ki (16. ábra). Ezt a — látszólagos kiindulási pontot, amelynek helvzete a széttérő sugarak irányának a lencsén át vissza
