Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
26 felé való meghosszabbításával meghatározható, a homorú lencse fő- gyújtópontjának nevezzük. A domború üvegeket, gyújtótávolságukat és fénytörésüket -f, a homorú üvegekét — jellel szokás jelölni. A szemorvosi célokra készülő üveglencsék mostani számozása dioptriák szerint történik (025—20'0-ig), míg a régebbi számozás (iy2—80-ig) az üveg főgyújtótávolságát jelenti hüvelyk értékben. Egy hüvelyk körülbelül 2'5 cm lévén, a régi 10-es számú üveg főgyújtótávolsága 25 cm, fény törő ereje O = 4 dioptria. A régi jelzésű üvegek dioptria értékét legegyszerűbben úgy számítjuk ki, hogy 40-et a régi számmal elosztunk (40 hüvelyk = 1 méter). Azok a sphaericus üvegek, amelyek mindkét oldalukon domborúak, illetve homorúak — biconvex és biccmcavoknak, azok, amelyeknek egyik felszíne sík — planconvex és planconcavoknak neveztetnek. Vannak olyan lencsék is, amelyeknek egyik oldala domború, a másika homorú. Ezen meniskusoknak vagy periscopicus üvegeknek nevezett convex- concav lencsék fénytörő hatása attól függ, hogy domború vagy homorú felületük görbülete erősebb-e. A meniskusok szemüvegekre különösen alkalmasak, mert kevésbbé torzítják a képeket, ha viselőjük peri- pheriás részükön néz is át. Ebből a szempontból legtökéletesebbek a Zeiss-.éle , ,pum tualisan ábrázoló'* (Punctal) üvegek és a hályog- operálás utáni lcnceehij asság kijavítására szolgáló Gidlstrand-iéle ,,asphaericus*' felszínű erős convex üvegek. Megemlítendők még az ú. n. bifokális üvegek ; ezek olyan szemek számára készülnek, amelyeknek közeibe nézéshez és távolba nézéshez más-más fénytörésű üvegre van szükségük. Hogy az ilyen szemű ember egy pápaszem viselésével is boldoguljon, az üvegek felső felerészének a távolbanézésre, az alsónak pedig a közelnézéshez szükséges fénytöréssel kell bírnia. A kétféle fénytörésű rész határa rendesen égj7 felfelé domború vonal. Az újabb bifokális üvegek vagy úgy készülnek, hogy egy gyengébb fénytörésű lencse alsó felébe erősebb fénytörésű üveget olvasztanak be, vagy pedig a két részt kétféle domborulattal köszörülik. A hengeres vagy cylinderes convex üvegek egy hengernek hosszában való metszetei, a cylinderes concav üvegek pedig ezen henger- szeletek homorú lenyomatainak felelnek meg. Amíg a sphaericus lencsék a fénysugarakat minden átmérőjük irányában eg37aránt törik meg, a cylinderes üvegek a henger tengelyének megfelelő átmérőjük irányában a fénysugarakat irányukból egyáltalában nem térítik el (a cylinderes üveg ú. n. hatástalan tengelye). A hengeres üvegeken lévő szám az üvegnek a hatástalan tengelyre merőleges irányú átmérőjében való fénytörését jelenti.
