Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
22 A lencse hátulsó felszínének görbületi sugara A szaruhártya vastagsága .................................. A z elülső csarnok mélysége ................................ A lencse vastagsága............................................... A z üvegtest vastagsága ........................................ A szem (szemtengely) egész hossza, ami a mondottak szerint a törőközegek főgyújtótávolságának felel meg ................................................. 6 % 0-5—1 „ 4 „ 4 „ 16 „ 24 55 Donders a számítások egyszerűsítése végett egy ú. n. redukált szemmintát szerkesztett ; ebben a mintában az egész szemet egy és ugyanazon fénytörő közeg tölti ki, amelynek felszíne a szaruhártya felszínével esik egybe. A redukált szem 20 mm hosszú, eg37esített csomópontja, vagyis az a pont, amelyben a különböző irányokból jövő sugarak megtörésük után kereszteződnek, a szaruhártya felszíne mögött 5 ,n;m-nyire van és a szaruhártya görbületi középpontjával egybeesik. A szem a pontos optikai műszereknél jóval tökéletlenebb szerkezetű, mert a reája eső fénysugarak nem egyesíttetnek egészen pontosan egy helyen. Ennek oka 1. az, hogy a gömbfelületű fénytörőközegek széli (peripheriás) részeire eső fénysugarak erősebben téríttetnek össze, mint a középső részeken áthaladók (gömbi vagy sphaericus eltérés), 2. az, hogy a fehér vagy kevert fény rövid hullámú ibolya- és kékszínű sugarai erősebben töretnek meg és ezért a fénytörő felülethez közelebb eső helyen egyesülnek, mint a hosszú hullámú vörös és sárga fénysugarak (színes vagy chromaticus eltérés). Ezen két okból az emberi szem ideghártyáján a fénysugarak kevésbé tökéletes képeket alkotnak, mint a finomabb optikai műszerekben. A fénytörés jéleségei. Hogy a távolban lévő tárgyakról valamely szem ideghártyáján lehetőleg éles képek képződhessenek, mint fentebb említettük, a fénytörő közegek főgyújtópontjának épen az ideghártya látórétegére kell esnie. Tehát a közegek fénytörő erejének és a szem hosszának egymással megfelelő arányban kell lenniök. Azok a szemek, amelyeknél ez a kellő arány megvan, amelyekben tehát a törőközegek főgyújtópontja az ideghártya síkjába esik az ú. n. rendeslátó vagy emmetropiás szemek. Az ilyen szemű ember a távoleső tárgyakat minden segítőeszköz nélkül élesen látja (13. ábra E). Azokban a szemekben, amelyek a közegek fénytörő erejéhez
