Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
Az uvea betegségei
169 élessége is alászáll anélkül, hogy a szemen valami objektiv elváltozás lenne megállapítható. Az irritatio sympathica az előidéző ok elhárításával. pl. a sérült szem eltávolításával azonnal megszűnik, míg az ophthalmia sympathicát a gyuladást keltő szem enucleatiója nem szünteti meg. A symp. izgatottság néha a sympathiás gvuladás előfutárja és ezért a vele járó jelenségekre nagy figyelmet kell fordítanunk. Az iritis, iridocyclitis és ir idő chorioiditis gyógyítása. 1. Helybeli kezelés. Minden iritisnéi elsősorban arra kell törekednünk, hogy a 'pupillát lehetőleg megtágítsuk. Ezért a baj súlyosságához képest naponta 1—5-ször 1%-os atropint, vagy ha ez erős izgalmat vagy kötőhártyagyuladást okozna, 0'2%-os scopolamint csep- pentetünk a szembe. Ezek a szerek a pupillaszűkítő izom megbénításával megszüntetik az iris mozgásait, a megkeskenyedő irisbol pedig térfogatának kisebbé válása miatt a vér és szövetnedvek egy része kiszorul. Mindkét hatás a gyuladást csökkenti. Szükség van a pupilla megtágítására azért is, hogy az iris széle, amely szűk pupilla mellett a lencsét érinti, oda ne nőhessen és hogy a pupilla egykönnyen el ne záródhassék. A pupiila megtágulását fokozhatjuk azzal, hogy néhányszor az atropinnal együtt 5%-os cocaint cseppentünk a szembe, amely tudvalevőleg a pupillatágító izmot izgatja. Rendszeres használatra a cocáin a vele járó utólagos edénytágulás miatt nem alkalmas. Ha a pupilla már tág, csak annyi atropint adunk, amennyivel továbbra is tágan tartható. Tensioemelkedés (glaucoma secundarium) esetében atropin helyett inkább scopolamint rendelünk és ha a feszülés még tovább emelkednék, ezt is elhagyjuk. Óvatosan adjuk az atropint olyankor is, ha a gvuladás különösen a sugártestet támadta meg, mert ilyenkor is könnyen emelkedik a feszülés. A pupillatágító szereken kívül minden hevesebb uveagyuladásnál napjában 1—5-ször %—/4 órán át vieleg borogatásokat rendelünk ; ezek a fájdalmakat is enyhítik. Nagyobb fájdalmak ellen acut iritisnéi aspirint rendelünk, vagy ha a fájások igen hevesek, morphiumot belsőleg vagy bőr alá fecskendezve ; a chroniku- sabb iritiseknél olykor előforduló fájdalmak ellen dionint hintünk a szembe. A beteg, amíg a gyuladásos tünetek nem enyhülnek, sötét szemüveggel homályos szobában tartózkodjék. Ha az iritis helybeli okból ered, azt meg kell szüntetnünk (idegen testek, sérült lencse eltávolítása). Hosszabb ideig tartó tensioemelkedés ellen szükség esetén a szarú- hártvát megcsapoljuk (punctio corneae). Gyakran kiújuló iritis recidiváinak megakadályozására iridektomia végezhető, de csak gvuladástól mentes időben. Ugyancsak iridektomiá-