Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szembetegek megvizsgálása
17 sárga folt körül azon a helyen, ahol az ideghártya felszíne — szövetének hirtelen megvékonyodása miatt — bemélyed és megtörik. A szemfenék legfontosabb részei a látóidegfő és a sárga folt. A látóideg fő (papilla nervi optici), vagyis a látóidegnek az a része, amely az inhártya és érhártya átfúrása után a szem belsejébe hatolva széthajtó rostjaival az ideghártyába megy át, szemtükörrel a szemfenék belső — orri oldali — felében többé-kevésbé szabályos, kerek vagy ovális, a környező szemfenéknél jóval világosabb színű terület alakjában ismerhető fel, amelynek közepéből bukkan elő a több ágra oszló arteria és vena centralis retince. A látóidegfő széle rendesen élesen elhatárolt, körülötte néha sarlóalakban szürkés-fekete színeződés látszik, amely az érhártya azon helyének nagyobb festéktartalmától ered (chorioideális gyűrű). Ezen belül a látóidegfő szélét olykor egy egészen fehér gyűrű vagy sarló övezi (sclerális gyűrű), amely nem egyéb, mint a sclerának az érhártyától nem fedett keskeny szegélye (11. ábra.) Ha a látóideg a sclerát nem merőlegesen, hanem ferdén fúrja át, ha tehát a látóideg betérésére szolgáló sclera-csatorna ferde lefutású, akkor ezen csatorna falának egyik és pedig rendesen a látóidegfőtől a halánték felé eső oldala az átlátszó idegrostokon keresztül szemtükörrel többé-kevésbé széles fehér sarló alakjában meglátható. Ez az ú. n. sclerális conus. Ugyanazon a helyen, néha a sclerális conus mellett, máskor nélküle az érhártya szerkezetét mutató sarlót is láthatunk; ez az ú. n. érhártya-conus azáltal támad, hogy az érhártyát fedő ideghártya festékes hámrétege valamilyen ok miatt elhúzódik a papilla széle mellől, úgy hogy ott az érhártya egy darabon kilátszik. A conusoknak minden fajtája különösen közellátó szemeken szokott előfordulni. A látóidegfő közepe táján, a vérerek előbukkanása helyén az idegrostok széthajlása miatt tölcséralakú bemélyedés van (értölcsér). Ha ez a bemélyedés szélesebb, gödöralakú, akkor physiologia^ excavat iának neveztetik. Az ilyen excavatio rendesen a látóidegfő hál Scholtz : Szemészet. 10. ábra. (Jaeger után.)
