Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szembetegek megvizsgálása
16 látjuk, de amíg egyenes képben való tükrözéskor egyszerre a szemfenéknek csak igen kis részét tudjuk meglátni, a fordított képben való tükrözéskor az egyszerre átlátott terület sokkal nagyobb. Ezért a szemtükörrel való vizsgálást a törő közegek átvilágítása után általános tájékozódás kedvéért mindig a fordított képpel való vizsgálással kezdjük meg és csak azután térünk át az egyes részleteknek egyenes képben való megnézésére. Az egészséges szemfenék képe (9. ábra). A szemfenék egyenletes narancsvörös színe a chorioidea vértartalmától ered. A legtöbb szemben a chorioidea részleteit nem látjuk meg, mert az előtte fekvő ideghártya festékes hámja a finomabb részletek meglátását megakadályozza és csak a vér vörös színét engedi átszűrődni. Ha a festékes hámban kevés a festék vagy ha az érhártya kötőszövete festékben igen dús, úgy — néha csak helyenkint — az érhártya szerkezete is meglátszik. Az ilyen ú. n. táblás szemfenéken a világosabb vörös színű sávok az érhártya ereinek, a köztük lévő szürke szigetek a fes- 9. ábra. (Fuchs után.) tékben gazdag kötőszövetnek felelnek meg. Albinok szemein a takarófestékek teljes hiánya miatt a retinán kívül az érhártya összes alkotórészei is teljesen jól láthatók (10. ábra), viszont sötétbörű, feketehajú és szemű embereknél a szemfenék narancsvörös színe erősen szürkébe hajlik. Az ideghártyának a festékes hám előtt lévő összes többi rétegei a benne futó vérerek falaival együtt teljesen átlátszóak, úgy hogy az ideghártya verő- és gyűjtőereiben keringő vér eredeti színében igen jól látható. A halványabb és vékonyabb erek a verőerek, a sötét ebbek és vastagabbak a gyűjtőerek. Az ideghártya egészen sima felszínü lévén, szemtükrözéskor — különösen gyermekeknél — csillog. A csillogás legjobban a nagyobb ereken látszik meg, amelyek közepén fényes fehér sáv húzódik végig. Ezenkívül állandóbb csillogás észlelhető néha a
