Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
Az uvea betegségei
149 A hátulsó sejtréteg a retina festékes hámjának egyenes folytatása. 2. A corpus ciliare (sugártest) az uveának az iris mögött következő ugyancsak gyűrűalakú része ; keresztmetszete nagyjából háromszöghöz hasonló, amelynek legrövidebb oldalából ered az iris gyöke. A su- gártest hátrafelé folytonosan vékonyodva megy át a chorioideába ; a határvonal az óra ■serrata, amelynél egyúttal a retina látórésze is kezdődik. A sugártest legfontosabb alkotórésze a síma izomelemekből álló sugárizom (musculus ciliaris) ; ennek hosszanti, vagyis élőiről hátrafelé futó rostjai (Brücke-féle portio) a sclerán a cornea széle mögött erednek és a sclera mentén mindinkább vékonyodva a chorioidea elülső részéig nyúlnak. Az izom körkörös vagy gyűrűs része (Müller- féle portio) az iris gyöke mögött fekszik. A sugárizmon vérerekkel igen 59. ábra. Az érhártya átmetrzete. Sc rclera, s supra chorioidea H tunica vasculosa Halleri, R lamina choriccapillaris G lamina vitrea, P a retina festékes hámja. dúsan ellátott kötőszövetből álló lécszerű, végükön bunkós kiemelkedések, az ú. n. sugárnyúlványok (processus ciliares) ülnek (szám szerint 70). A sugárnyúlványokat homogen, üvegszerű hártya vonja be, amelyet két sejtrétegből álló hám (pars ciliaris retinae) borít. A hártyával érintkező sejtréteg erősen festenvzett, az üvegtest felé néző réteg festéktől mentes. A cornea hátulsó rétegét képező Descemet-hártya megszűnése helyétől kezdve a selerának az elülső csarnok felé néző részén végig a sugártestre is áthajolva cgv szivacsszerű, lemezekből és rostokból álló szövet, az ú. n. ligamentum pectinatum (vagy spongiosa anguli) húzódik, amelynek üregei a corneo-scleralis határ mögött a selerában körkörösen futó vénás sinussal, az ú. n. Canalis Schlemmii-ve 1 közlekednek.
