Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)
III. Fejezet. A végtagcsonkítás (ampútatio), kiizesítés (exarticulatio) - A) Csonkítások és kiizesítések a felső végtagon
88 III. Fejezet. A végtagcsonkítás (amputatio), kiizesítés (exarticulatio). 5. Felkarcsonkolás. A felkar csonkítása a legegyszerűbb az összes csonkolások között. A régi egyszakaszos körmetszés is jó eredménnyel alkalmazható, csak arra kell ügyelnünk, hogy a lágyrészeket átmetszésük után gázcom- presszekkel jól felhúzzuk s a csontot jó magasan fűrészeljük át. Az izomzat ezáltal mintegy magától jól befedi a csontcsonkot s varratokkal a bőrt is könnyen egyesíthetjük. Sokkal célszerűbb, ha a már ismert eljárás szerint a bőr és bőr alatti zsírszövetből két lebenyt készítünk (93 ábra b), s alapjuk magasságában a lágyrészeket és a csontot simán átvágjuk. A 94. ábra a felkar középső harmadának harántmetszetét mutatja. A muse, biceps és a musc. brachialis képezik a hajlító, a mu-sc. triceps három feje a feszítő csoportot. A középső oldalon az erek lekötésének fejezetéből jól ismert kötőszöveti interstitiumban, a sulcus bicipitalis medialisban könnyen megtaláljuk a viszerei között futó arteria brachialist. Közvetlenül rajta fut a nervus medianus; a triceps izom közelében ugyancsak a sulcus bicipitalis medialisban a nervus ulnaris. A csont külső oldalán, ennek közvetlen közelében találjuk a fontos nervus radialist, mely a felkarcsont körüli spirális lefutásában itt a nagy éridegkötegtől eltávolodott (1. 26. ábra a sulcus bicipitalis medialis anatómiája). 94. ábra. A jobb felkar vázlatos keresztmetszete. 6. Vállizületi kiizesítés. A vállizületi kiizesítésnél több módszer között válogathatunk. Az alkalmazandó módszer megválasztásánál elsősorban azt vesszük figyelembe, hogy a seb befedésére mennyi ép lágyrész áll rendelkezésünkre. Feszítő oldal. Hajlító oldal.
