Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)

V. Fejezet. Műtétek a fejen és a nyakon - A) Műtétek a koponyatetőn

darabokat csípünk ki a csontból, ekképen körüljárjuk a kóros tájékot s mintegy utat készítünk körülötte a csontban. A kampó legömbölyített alsó felszíne a durát csak benyomja, de nem sérti.

A Q/g/Afürésszel a 176. ábrán föltüntetett módon igen kíméletesen lékelhetjük meg a koponyát. A kifürészelendő részlet környékén, egymástól négy-öt cm-nyi távolságban, széles fúróval (177. ábra) vagy Doyen-ié\z fraissel lyukakat fúrunk egész a duráig (178. ábra); két szomszédos lyukba lyukasvégű sondába fűzött fonal segítségével Gigli-fürészt vezetünk. A Gigli- fürésszel most ferdén kifelé irányítva, lépésről- lépésre oly csontlemezeket fűrészelünk ki, melyeken a lamina externa felülete nagyobb, mint a lamina internáé.

A trepanatio technikája az elektromos áram által hajtott fúrógépek alkalmazásával elérte a műtéti külső csinosság és a gyorsaság legmagasabb nívóját. Használatának legegyszerűbb formája az, hogy a fejbőrön ejtett kis metszésből finom fúróval, mintegy subkutan megfúrjuk a koponyát; a kis lyuk diagnosticus punctióra használható. Nagyobb lyukak készítésére az elektromos árammal hajtott Doyen-féle gömbfraise a legalkalmasabb. (178. ábra.) Használatánál lágyrészmetszéssel tesszük a szóbanforgó

148 V. Fejezel. Műtétek a fejen és a nyakon.

176. ábra. Koponyalékelés Gigli-féle drótfűrészszel.

173. abra. Dahlgren-íele koponyalékelő csípő.