Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)

V. Fejezet. Műtétek a fejen és a nyakon - A) Műtétek a koponyatetőn

A) Műtétek a koponyatetőn.

149

koponyacsontot hozzáférhetővé s a fúrást lassan és óvatosan végezzük. Fúrás közben többször meg kell győződnünk a fúrt lyuk mélységéről. Ekképen sikerül a durát felszabadítanunk anélkül, hogy az

agyhártya megsértésétől tartanunk kellene. A Doyen-féle gömbfraisezel fokozatosan fúrva, nagyobb darabokat is képesek vagyunk eltávolítani.

Használatban vannak továbbá rotálható kis körfűrészek; nagy haladást jelent Sudeck gyorsan rotálható kis csigafúrója (179. ábra), melynek alsó pólusán a dura védelmére kis gomb van. Valamely más fúróval készített lyukba az eszközt radiálisán beillesztjük, úgy, hogy alsó gombos pólusa nyomás nélkül a durát érje és oldal felé nyomva vezetjük előre. E fúróeszközöket időnként eL kell táVo- lítanunk, hogy a megfúrt járatokat a csontfürészportól megtisztítsuk.

A legmodernebb fraiset Bor^ chardt konstruálta. (180. ábra.) Ferdén beállított erős fúróból és a túl mély behatolást megakadályozó kengyelből áll. Az eszközzel csak a lamina externán és diploen áthatoló barázdát készítünk, a lamina internát azután néhány vésőcsapással átvághatjuk. E műszer kitünően bevált.

Az elmondottakból láthatjuk, hogy a koponyalékelésre számos műszer áll rendelkezésünkre. Hullán a vésővel való trepanálást, a Gigli-fürésszel való feltárását és Dahlgren-fogóval végzett resectiót kell begyakorolnunk.

177. ábra. Széles fúróilleszték a koponya megfúrására.

178. ábra. Qolyósfraisek a koponya megfúrásához.

179. ábra. Sudeck- féle koponyalékelő fraisek.

180. ábra. Borchardf- féle koponyalékelő fraise.