Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)

IV. Fejezet. Különböző végtagműtétek

2. Invarrat és inplastica.

121

hátrahajlítássai elérjük, hogy az inrostok hosszirányban eltolódnak s így ugyanazt érjük el subcután, mint amit a 133. és 134. ábra mutat.

Sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik egy már áthasított in plas- tikus meghosszabbítása, melynek végei anyagveszteség vagy erős zsugorodás folytán egymástól annyira eltávolodtak, hogy direkt egyesítésük lehetetlen. Ez esetben a 135. ábra szerint egyik vagy mindkét invégből plasticus lebenyt készítünk és a kontinuitást a lebeny áthajtásával és varrattal helyettesítjük. (136. ábra.) Inhiányokat már azáltal is gyógyuláshoz segíthetünk, hogy az anyaghiányt erős selyemfona131. ábra. 132. ábra.

Invarrat Wilms módszere szerint.

133. és 134. ábra. Plasticus inmeghosszabbítás nyilt sebben.

135. és 136. ábra. Áthasított in plasticus meghosszabbítása varrás céljából.

lakkal hidaljuk át, melyek végeit összecsomózzuk. E fonalak, mint idegen testek gyógyulnak be és a magját képezik egy erős inként működő kötőszöveti kötegnek. Jobb és modernebb hiánypótlás Kürschner módszere, mely a fascia lataból vett köteg szabad átültetéséből áll.

Az inműtétek közül utolsónak említjük a Nicoladoni által feltalált intransplantatiót. Lényege abban áll, hogy bénulás esetében az egészséges izom munkáját a bénultra átvisszük azáltal, hogy inaikat összevarrjuk. Mindkét izominat átvágva az egészséges, de lényegtelen működésű izom központi végét egyesíthetjük a bénult, ae fontos működésű izom periphaeriás incsonkjával, mi a betegnek nagy nyereséget jelent. Rendesen azonban az egészséges izom működését is