Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - A koponya csontjai
48 Különös rész. Az elülső fal a legrövidebb, a szegycsont és a valódi bordák porczogói alkotják; rézsut tart előre. A bordák összehajlása az elülső fal alsó részén egy nagy szöget (angulus infrasternalis) alkot, mely egyszersmind az alsó mellkasnyilás elülső határa. A hátulsó falat a hátgerincz, tövis- és harántnvulványaival és az ezekkel ízülő bordák gerinczoszlopi végei alkotják. E fal felülről lefelé gyengén domború, az oldalsó faltól a bordaszöge- ken végig húzott vonal határolja. A domború és leghosszabb oldalsó falakat a bordák fődarabjai alkotják. A kisebb felső nyílás (apertura thoracis superior) szívalakú, síkja ferdén előrehajlolt, úgy. hogy a szegycsont torkolati bevágása egy vízszintesben fekszik a második és harmadik mellcsigolya teste között levő porezkoronggal. Határai: az első mellcsigolya, az első bordapár és a szegycsont felső széle. Az alsó nyílást (apertura thoracis inferior) a rekeszizom zárja el. Határai: az utolsó mellcsigolya, az utolsó bordapár, az álbordák porczogói és a szegycsont kardnyulványának csúcsa, mely utóbbi a férfiben a tizedik, a nőben a nyolczadik mellcsigolyával esik egy vízszintesbe. A mellkas legnagyobb kerülete magasságának körülbelül felébe esik. A férfi mellkasa inkább hordóalakú, a nőé inkább tojásdad alakú, melynek hegyesebb csúcsa lefelé fordult. Az újszülött mellkasa kúpalakú, a hátgerincz görbületeinek hiánya miatt; a bordák vízszintes irányúak. III. A KOPONYA ÉS CSONTJAI. Agy- és A koponya csontjait két nagy csoportra osztjuk. ai-czkoiionya. az idegéleti és tengőéleti csőnek megfelelőig, u. m. agykoponyá ra (cranium cerebrale) és arczkoponyá-ra (cranium viscerale). Míg az agykoponya egy nagy, tág üregű csont-tokot alkot az agyvelő befogadására, mely utóbbi az öreg- lyukou át a gerinczvelővel függ össze, addig az arczkoponya
